JEGYZET – Bizonyára mindenki hallotta már azt az immár közhelyszámba menő megállapítást, hogy mára olyannyira elharapózott a rangkórság, hogy lassan takarítónő is csak diplomával lehet az ember.
2014. augusztus 24., 12:502014. augusztus 24., 12:50
Nos arról még nem hallottam, hogy a takarítás technikáját felsőoktatási intézményekben oktatnák (pedig jól hangzana, mondjuk egy-két féléves képzés keretében, Intézmények higiéniai menedzsmentje név alatt, jó sok kreditért), mostantól viszont a juhászat válik egyetemi tantárggyá.
Egy hír szerint három magyarországi egyetem mezőgazdasági kara írt alá megállapodást a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel arról, hogy képzést indítanak a juhászok számára a napi gazdálkodáshoz szükséges kérdésekben. A nyolcvanórás, egységes tematikájú képzés keretében a résztevők korszerű ismereteket szerezhetnek az állattartás, a legelőgazdálkodás, a takarmányozás, a tartástechnológia vagy éppen a támogatások kérdéseiről.
Szó sincs arról, hogy ne tisztelném a juhászokat, vagy nem tartanám fontosnak, amit tesznek – tevékenységük tárgyát gyakorlatilag minden formában élvezettel fogyasztom, a töltött báránytól a birkapörköltig, a gyapjú ruházati ipari jelentőségéről nem is beszélve –, azonban mégis kissé furcsának hat, hogy az emberiség egyik legősibb foglalkozása immár egyetemi szintű oktatást igényel, még ha csupán három hónaposat is.
Elgondolkodtam azon, mi mindent lehet ennyi idő alatt oktatni az említett témákon kívül. Például ha már ott vannak az egyetemen, akkor a képzőművészeti karra is áthallgathatnak, elvégre egy felsőoktatási képzéssel rendelkező juhász nem faraghat akármilyen ronda, szakszerűtlen pásztorbotot, mint ahogy a furulyajátéka sem lehet esetleges, így a zeneművészeti képzés is elengedhetetlen.
Globalizált korunkban a nyelvtudás is elengedhetetlen, egy juhász sem lehet meg a legelterjedtebb világnyelv ismerete nélkül, így az Áj lav juh nevű képzés keretében egy gyorstalpaló angolnyelv-tanfolyam is bekerülhetne a képzésbe. Ha pedig mindezen túlvannak, akkor megkapják a juhász minősítést, és immár felső szinten képzett pásztorként terelgethetik nyájukat, miközben azt éneklik: A juhásznak jól van dolga, mert zsebében a diploma
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!