2012. február 14., 09:572012. február 14., 09:57
Az ok vélhetően az, hogy a kormányátalakítás nyomán az ellenzék térfelére került a labda. A Boc-kabinet legtöbbet szidott arcaitól megszabadultak, legalább részben eleget téve az ellenzék követeléseinek. Márpedig a politika a kompromisszumok világa – a kormány vezéráldozata nyomán nem vetne jó fényt az ellenzékre, ha továbbra is elzárkózna a tárgyalásoktól. A kérdés, hogy ezt valóban csupán Ponta ismerte fel, vagy jó zsaru-rossz zsaru játékról van szó, amelyben Ponta az engedékeny, Antonescu pedig a „pitbull”, hogy a kormány azért folyamatosan szorongatva érezze magát.
A békülékeny hangnemből az RMDSZ-nek is jutott. A szövetség dicséretével Ponta talán a Nyugatnak kívánt üzenni amerikai útja előtt, az utóbbi hónapokban ugyanis az ellenzék magyar témákkal kapcsolatos retorikáját sovinizmus jellemezte – például Ponta csütörtöki beszédében, amelyben a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatainak létrehozása ellen emelt szót. Így most azt próbálja bizonygatni, hogy nem a magyarokkal, hanem a csak a „radikálisokkal” van baja – ezért lett hirtelen „jó fiú” az az RMDSZ, amelyet az USL tagpártjai még néhány hónappal ezelőtt is ugyanúgy pocskondiáztak, mint a Tőkés-pártot, megpróbálva magukhoz édesgetni a magyar szavazókat.
Ugyanakkor Tőkés „lefasisztázásával,” az autonomisták démonizálásával a sovinizmusra fogékony román szavazóknak is megadta, ami – szerinte – jár nekik. A dicsérő szavak azonban épp a dicsért félre üthetnek vissza. Ponta és a PSD–PNL-duó eddigi magyar- és autonómiaellenes retorikája nyomán a mostani megnyilvánulás azt sugallhatja, hogy az RMDSZ részéről nem vár belemenős politizálást az önrendelkezés ügyében, ami nem biztos, hogy jó fényt vet a szövetségre a magyar szavazók szemében – a „Dicsérjen meg téged a Victor Ponta” így ma inkább átoknak minősülhet, mint jókívánságnak.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.