2011. október 20., 08:172011. október 20., 08:17
A fenébe, bemászott elém a suttyója, pedig itt pont jó lett volna. Mindegy kifordulok itt. Persze, hogy piros. Eszméletlen, hogy éveket kell várni a zöldre. A manó cenzúrázza meg, már megint behúzva felejtettem a kéziféket. Jó, megyek még egy kört. Na nee, megint pont előttem vált át, naturál born lúzer vagyok. Mii, kilencven másodperc?! Hisz az egy örökkévalóság! Jó, semmi gond, nyugi van. Mi van, mit integetsz, be akarsz mászni elém? Hogyisne, ott maradsz, miért nem váltottál idejében sávot? Mégis bemászik a pofátlanja. Ezektől a dzsipes szépfiúktól aztán végképp felmegy a cukrom. Vett nekik apuka terepjárót. Az kell a mezőn a parasztnak. Ja, bukaresti vagy? Az más, rátok nem vonatkoznak a szabályok. Te vagy a góré tahókám. Na akkor még egy kör lesz, kérem alássan. Mindjárt értem jön a Guttmann úr.
Kész őrület, mindenki itt táborozik a központban. Mi van, elaludtál? Már vagy száz éve zöld, ez meg itt keresztrejtvényt fejt, jógázik, tökmagot rágcsál egyszerre. Alfában. Hova a búbánatba rakjam le már ezt a tragacsot? Megint piros, megint piros, feketepiros feketepiros ördögborda ördögborda újgótika neobarokk... A város műemlék épületei már a kisujjamban vannak, de megállni még mindig... na... na... ez elmegy? Igen! Juhé! Szabad itt egy hely? Hej! Ezt a taxit nekem hívták el. Nos, hát itt elvileg tilos parkolni, de úgyis csak tíz percre ugrom be ide. Na, ez hamar ment... hé... remélem, az ott nem az én... hé, álljanak meg, az az én autóm, tegyék le azonnal, hogy a nyavalya... esküszöm, ezek lesben álltak, és éppen rám vadásztak.
Vigyétek csak, majd kiváltom, ha nyerek a lottón. Na tessék, most szó szerint földönfutóvá lettem. Nincs igazság! Amíg ezek felpakolták a járgányt, legalább annyit parkoltak tilosban, mint én, ráadásul még a forgalmat is akadályozták. Őket ki bünteti meg? Senki, őket ezért fizetjük. Hát akkor nincs mese, mostantól gyalog járok. Felfordulok itt, höhö. Itt is piros.
Eszméletlen, hogy mennyit kell várni a zebránál. Mii? Kilencven másodperc??
Vincze Gyula
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok