2012. május 04., 09:412012. május 04., 09:41
Például makacsul ragaszkodnak rögeszméikhez, és a kommunizmus bukása után sem hajlandóak elismerni, hogy az nem csupán azért volt tömeggyilkos és eszement rendszer, mert tehetségtelen politikusok rosszul ültették gyakorlatba az egyébként jó elméletet, hanem azért, mert ez az elmélet ab ovo magában hordozza, hogy csak milliók holttestén átgázolva lehet ráerőszakolni a társadalomra, hogy aztán teljes életképtelensége miatt végül összeomoljon, további milliókat megnyomorítva.
Na, de mivel a kommunistákat tényleg másféle anyagból gyúrták, őket mindez továbbra sem zavarja, sőt. Öntudatos proletárként büszkén viselik ma is a kommunista rémuralom egyik legfőbb jelképét, a vörös csillagot, legutóbb például május elsején, Budapesten tört ki botrány amiatt, mert a munkások ünnepén a jó nevű Munkáspárt 2006 és a még jónevűbb Zöld Baloldal néhány tagja vörös csillagot villantott.
Mivel pedig Magyarországon a vörös csillag – a náci horogkereszttel együtt – tiltott önkényuralmi jelképnek minősül, mindannyiukat előállították szabálysértés miatt. Ők azonban nem hagyják magukat, perrel fenyegetnek, sőt már évekkel ezelőtt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak, amely nekik adott igazat. Annyiban mi is egyetértünk a strasbourgi ítélettel, hogy fölösleges betiltani a vörös csillag vagy a horogkereszt viselését.
Elvégre egy szimbólum nem felelős az emberek bűneiért. A kommunizmuson nem így kell bosszút állni, hanem a rendszer egykori, de ma is élő működtetőinek felelősségre vonásával. Meg egyébként is, ha egy mai huszonéves meglát egy izzó tekintetű, magát politikusnak gondoló bohócot vörös csillaggal a kabátja hajtókáján, legfeljebb azt hiszi, hogy egy Heineken-reklámembert lát.
Úgyhogy nem tiltani kellene a viselését, hanem egyenesen kötelezővé tenni azok számára, akik ma is istenítik a tömeggyilkos rendszert. A magukat komcsiként számon tartók számára olyan pólókat kellene rendszeresíteni, amelyen az általuk kedvelt szimbólumok vagy ikonikus vezetők arcképe alatt azok bűneit is felsorolják.
Egy Che Guevarás-pólót viselő suttyónak például azt is népszerűsítenie kell, hogy a kissé zakkant „hivatásos forradalmár” kezéhez hány ember vére tapad, a vöröscsillag-fetisisztáknak pedig elöl-hátul jól láthatóan azt kellene hirdetniük, hogy 150 millió ember halálát okozó eszmét hirdetnek. Ugyanez alkalmazandó az újnácikra is. Aztán lássuk, mennyien mernek még közülük kimenni az utcára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok