2010. november 26., 03:462010. november 26., 03:46
A magyar kormány a jelek szerint megpróbál felkészülni a rohamra, ezért aztán helyi erőket is bevonva kísérli meg megkönnyíteni a nagykövetség és a konzulátusok munkáját. Hogy ez mire lesz elég, majd elválik – mivel az úgynevezett demokrácia-központok csupán tájékoztató feladatot látnak el, a munka neheze amúgy is a külképviseleteknek jut majd. Hogy ez mit jelent, azt a csíkszeredai konzulátus munkatársai máris megtapasztalhatták, hiszen ott már hónapokra előre foglalt minden időpont.
Az egyébként egyértelmű: nem véletlenül az EMNT-t választották ki stratégiai partnerként a honosításról szóló tájékoztatásra. A magát „leglegitimebb” – mert parlamenti mandátumokat is birtokló – romániai magyar képviseletként aposztrofáló RMDSZ egyes vélemények szerint az indokoltnál sokkal közelebbi viszonyba került az előző, kompromittálódott budapesti kormánypártokkal, és túlságosan is beágyazódott a bukaresti politikai közegbe, ezért nem illeszkedik bele a teljes alkalmazkodást kívánó új budapesti kormány határon túli koncepciójába. Emiatt lehet ugyan fanyalogni, de a politikában is érvényes, hogy a zenét az rendeli, aki a cehhet állja – az RMDSZ-ben pedig sokaknak biztosabbnak tűnnek az eddig a bukaresti folyosókon és tárgyalótermekben kijárt pozíciók, mint a Budapesttől várható előnyök. (Mindez persze nem jelenti azt, hogy a könnyített honosításhoz kapcsolódó előnyökből nem kívánnak részesülni: jó példa erre az előző magyar kormányokkal a legszívélyesebb viszonyt ápoló bihari RMDSZ, amely saját szakállára indított tájékoztató kampányt a témában). Arról amúgy, hogy hányan igényelnek majd állampolgárságot, és az egész folyamat milyen eredménnyel jár, még korai beszélni. A tömeges áttelepedésekről, Erdély kiürüléséről szóló spekulációk vélhetően igencsak eltúlzottak, és reménykedhetünk, hogy senki sem velünk akarja eldöntetni a magyarországi választásokat.
Egy dolog biztos: a könnyített honosítás valóban fontos. Hiszen ez ma a határok fölötti nemzetegyesítés szimbolikus, de a nemzeti identitás megőrzésében várhatóan fontos szerepet játszó jelképe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok