2012. július 13., 07:422012. július 13., 07:42
A jeles ifjú tizennyolc esztendejének minden bölcsességét megcsillogtatva közölte: politikusnak készül, mivel az országot meg kell szabadítani a tolvajoktól, a magyarokat pedig ki kell rúgni a parlamentből.
Sokszor elhangzott már, hogy az idei érettségi eredménye hű képet ad a romániai oktatási rendszerről. Ezzel magam is teljesen egyetértek, de nemcsak abban a tekintetben, hogy a katasztrofális bukási arány a közoktatás katasztrofális állapotának hűséges tükre. Hanem a konstancai aranyifjú kapcsán is: színjeles bizonyítványával együtt egy olyan oktatási rendszer terméke ő, amely történelem címén olyan mitológiát tanít, amelynek olvastán az ógörög mítoszgyártók is elsírták volna magukat az irigységtől, és istenekről és hősökről szóló költemények alkotása helyett inkább elmentek volna bodros gyapjú bárányokat legeltetni az olajfák tarkította attikai lankák között. Ezen történelemszemlélet alapja, hogy a románok az őshonos dákok és a hódító rómaiak frigyéből származnak, és mindvégig jelenlegi szállásterületükön éltek – Erdélyt is beleértve.
A magyarokról így nagyjából olyan kép alakul ki, hogy csakis barbár hódítók lehetnek, akik még a besamelmártást is nyereg alatt puhítják, legkedvesebb hobbijuk pedig a mai napig is a szegény románok elnyomása és/vagy román vér ivása. (E célból pedig a magyar képviselők kedvéért még a bukaresti parlament büféjében is külön csapolórendszert telepítettek, hogy otthonuktól távol is hódolhassanak a románvér-ivás szenvedélyének).
Azért egyszer ki kellene próbálni, mennyivel lenne jobb Romániának, ha egy hónapig egyetlen magyar sem menne be dolgozni, sem a parlamentbe, sem máshova, és nem fizetne adót és más illetékeket sem. Ha Bukarestben és Konstancán ettől valóban egy csapásra megszűnik minden nyomor, és a politikusok is kevésbé lesznek aljasak, akkor én leszek az első, aki azt javaslom: a tizennyolc éves géniuszt kiáltsák ki Románia istenkirályává. Nekünk meg fizessenek egy, csak oda szóló jegyet Sydneybe.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.