2012. április 25., 08:552012. április 25., 08:55
Az elmúlt időszakban ugyanis egyre több az arra utaló jel, hogy a 27 fős gazdasági és politikai szövetségben képtelenség mindenki számára előnyösen működtetni azt az egységesített jogrendszerben megálmodott belső piacot, amelyben biztosított a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása. Mert egyre nyilvánvalóbb, hogy a közös Európa, amelyben mindenki egyenlő, csak utópia. A nyugati országok nem tudnak mit kezdeni azzal a bevándorlóhullámmal, amely a szabad mozgás adta lendülettel elkerülhetetlenül önti el éppen azokat az államokat, amelyek az Unió atyjaiként kimondták eme fennkölt elveket.
És nem csak az EU-n kívülről érkezettekkel van baj: a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária továbbra is megtűrt mostohagyerekként ül a nagyok asztala melletti sarokban.
A külföldi jóléti társadalmakból érkező hírek alapján ugyanakkor kijelenthetjük, Romániára vonatkoztatva bizony a gyerekkel van a baj. A román „export” állampolgárokról ugyanis javarészt a bűnügyi rovatokban lehet hallani, ez pedig sajnos megingathatatlan alapot ad az általánosításhoz. A tisztességes európai polgár ugyanis semmilyen formában nem tud közösséget vállalni például azokkal, akiket – mint kiderült – futószalagon szállítanak Londonba, hogy a nyári olimpia lázában égő városban lopjanak, csaljanak, kolduljanak.A rengeteg, otthonról hozott és máson csattanó probléma pedig egyre csak erősíti az Unión belüli euroszkeptikus hangokat, és jelentősen gyengíti a nemzetiségfelettiség elvét vallók táborát.
Az előítéletek ellen lehet küzdeni, de a bélyeget nem lehet lemosni addig, amíg visszaszoríthatatlan marad a román állampolgárok európai bűnözése. Ezt ideális esetben a gyerekszobában, az otthonról kapott nevelés radikális megreformálásával kellene kezdeni, ám mivel ez reménytelen, érthető, hogy a szenvedő országok saját hatáskörben próbálják orvosolni a problémát, ha kell, a túlzottan idealisztikus uniós alapelvek megkerülése vagy megsértése árán is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok