JEGYZET – a földgolyó egyet gondol, és átbukfencezik valahogy a másik oldalára, miáltal nálunk is beáll az ausztrál időjárási rend, akkor lehetett volna ámuldozni.
2014. november 02., 20:062014. november 02., 20:06
Sőt óbégatni is jó hangosan, hogy mi van már és különösen, hogy mi lesz. De szerencsére semmi ilyesmi nem történt, annyi volt az egész, hogy az október közepi, néhány kora nyarat idéző nap után hirtelen lehűlt a levegő, s bizonyos vidékeken még havazott is.
Az már szóra sem érdemes, hogy ahol hóval tisztelte meg a természet a lakosságot, ott az ámuldozástól elfelejtették üzembe helyezni az eltakarító gépeket, a télies csapadék ráfagyott az utakra, a járművek csúszkáltak cikkben és cakkban, össze is koccantak bőséggel, egyszóval volt miért siránkozni: ugyanolyan „váratlanul” érkezett a tél, mint az elmúlt években, amikor januárban esett le az első hó. De mondom, ezen már senki nem is csodálkozik, menetrendszerűen minden évben előadják műsorszámukat az illetékesek.
Ami viszont a nagyváradi hőszolgáltatást érte, az eddig nemigen fordult elő. Szerencsére a mi lakásunkban nem szorulunk távhőre, de barátok, ismerősök panaszaiból, illetve a helyi sajtó híreiből és reagálásaiból tudjuk, hogy valamit nagyon eltoltak az idén. Ha nem csalódom, eddig más településekhez hasonlóan nyár közepén végezték Váradon is a fűtési rendszer ellenőrzését, javították-cserélték az arra szoruló csöveket, hogy október első felében – ha az időjárás úgy hozza – be lehessen indítani a fűtést.
Most viszont valaki hallhatott valamit a földgolyó bukfencező kedvéről, és szólt, hogy ne siessenek el semmit, mert átfordulunk ausztrálba. Csakhogy hírlapi kacsának bizonyult a várt mutatvány: helyette a hideg jött, vele együtt pedig a didergés és a lakossági panaszáradat. Egyes helyeken be-beindult a fűtés, de az esélyegyenlőség jegyében le is állt hamar. Az illetékesek újabb és újabb határidőket dobtak az elégedetlenkedők közé, amitől természetesen a szoba hőmérséklete nem emelkedett.
Számomra a legcinikusabb mégis az a szóvivői nyilatkozat volt, miszerint az intézmények sokkal rendesebbek a lakosságnál, nem reklamálnak folyton, megértik, hogy „ők milyen kontextusban dolgoznak”. A bikkfanyelv gyöngyszeme! Milyen kontextusban?! Talán csak nem galaxist akart mondani, titokban még mindig azt remélve, csak meglesz az a híres-neves bukfenc, ha pedig beköszönt a novemberi nyár, akkor már igazán semmi szükség távhőre?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!