2009. december 09., 11:282009. december 09., 11:28
Bármelyik fél nagyobb arányú győzelme gyorsabban levezette volna az indulatokat. A szoros eredmény arra sarkallja az alulmaradtat, hogy lázadjon ellene, és olyan érveket keressen, amelyek hosszú távon neki is ártanak. Így ébredt fel a baloldalon a határon túli románok elleni indulat, amiért az ő szavazataik billentették Băsescu javára a mérleget, az állami intézményekkel szembeni bizalmatlanság, amiért nem zárták ki a csalás lehetőségét. Az elnökválasztás nyomán kialakult helyzetben azonban lehetőségek is rejlenek. Ez az a pillanat, amikor a román politikai osztály átérzi, milyen fontos az a támogatás, amelyet a magyar közösség nyújthat.
Ez az a pillanat, amikor a felek elgondolkozhatnak azon, hogy nem elég Markó Bélával összesúgni a parlament valamelyik zugában, nem elég Szász Jenővel koccintani a december elsejei fogadáson, valamit a magyar választóknak is ígérni, adni kell. Ez az a pillanat, amikor Mircea Geoană is, Traian Băsescu is elgondolkozhat azon, hogy voltak-e olyan gondolatai, amelyekkel megszerezhette volna a magyar szavazók jóindulatát. Ha őszinte az önvizsgálat, be kell látniuk, hogy nem voltak. Rá kell jönniük, hogy nem lehet a másfél milliós magyar közösséget olyan nyájnak tekinteni, amelyet pásztorkodó politikusai egyik vagy másik, esetleg mikor egyik, mikor másik karámba terelnek.
Üzenni kell a választók fele is. A magyar választók tömeges távolmaradással üzenték meg a bukaresti pártoknak és saját képviselőiknek is, hogy többre vágynak. Királyt csinálhattak volna Geoanából, biztonságos fölényhez segíthették volna Băsescut, de nem tették. És a magyar választók is elgondolkozhatnak azon, hogy a távolmaradás volt-e a leghatásosabb üzenet. Ha tömegesen pecsételnek a maguk által rajzolt autonómia-kockába, egyértelművé tehették volna Geoanának, Băsescunak, Markónak és Szásznak egyaránt, hogy merre kell keresniük a magyar szavazatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok