2010. szeptember 10., 11:372010. szeptember 10., 11:37
Csakhogy ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy az egyéni választókerületes rendszer gyakorlatilag az összes lehetséges módszer közül a legkevésbé tartja tiszteletben az arányosság elvét, és a legnagyobb szakadást okozza a valós politikai preferenciák és a létrejött képviselet között.
Hiszen egy jelölt akár a szavazatok harminc százalékával is befutó lehet, ha a többi szavazat megoszlik a többi induló között. A többi jelöltre leadott voks elvész, és a győztes mindent visz elv alapján a nyertes párt a rá leadott szavazatok arányánál jóval több helyet kap a parlamenti patkóban. Abban is igaza van az államfőnek, hogy az ilyen rendszerekben valóban rendszerint kétpárti vetélkedés alakul ki – ami ismét csak azt jelenti, hogy sérül a pluralitás elve, hiszen a kis és közepes pártok kiesnek, így szavazóik képviselet nélkül maradnak.
Băsescu afölött is könnyedén átsiklik, hogy az általa javasolt rendszert jelenleg épp annak „fellegvárában”, Nagy-Britanniában szeretnék átalakítani: a kormánykoalícióban részt vevő Liberális Demokrata Párt céljainak egyike épp a parlamenti képviselet arányosabbá tétele.
Persze az államfő nem véletlenül hagyja figyelmen kívül ezt a tényt. Számára – és nem feltétlenül az ország számára – valóban az lenne a legkedvezőbb, ha kevésbé lenne intenzív a politikai verseny, és az „elnöki párt”, valamint egy – legfeljebb kettő – másik alakulat vetélkedne a kormányzásért.
A verseny szűkítését szolgálná a tízszázalékos parlamenti küszöb is, amely például a magyar képviseletet is kiütné – igaz, ezt elvileg alanyi jogon járó, számaránynak megfelelő képviselettel ki lehet váltani. Csakhogy a forma megváltoztatása nyomán a tartalom még ugyanaz marad – Nagy-Britannia sem attól a világ egyik vezető hatalma, hogy egyéni választókerületekben választják a képviselőket. Mint ahogy Románia sem azért tart ott, ahol tart, mert a képviselők egy része az arányosság elve szerint nyerte el mandátumát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok