VEZÉRCIKK – Legyen az kisérettségi vagy nagyérettségi, lassan mindenki számára megszokottá válik, hogy nem mentes a botrányoktól Romániában – így a hétfőn kezdődött érettségi írásbeli és a múlt heti szakaszzáró vizsgasorozat sem.
2014. június 30., 20:252014. június 30., 20:25
Hétfőre virradóra példának okáért Arad megyében „robbant a puliszka\": csúszópénz elfogadása miatt vették őrizetbe a helyettes fotanfelügyelőt, egy szaktanfelügyelőt és egy tanárnőt, akiket az ügyészség azzal gyanúsít, hogy diákonként több száz euró ellenében akartak átsegíteni érettségizõket az írásbelin.
A nyolcadikosok kisérettségijét követően a román nyelv és irodalom tétel összeállítása váltott ki indulatokat – az országos diáktanács és a vizsgázók szülei nyílt levélben követelték a romántételeket kidolgozó pedagógusok lemondását, és szakmai körökben is nehezményezték, hogy a tételsor nem illeszkedett a nyolcadikosok tudásanyagához, valamint a javítókulcsot sem dolgozták ki megfelelőképpen. Az már csak hab a tortán, és talán ezek után természetesnek is tekinthető, hogy a székelyföldi megyékben a kisérettségizők meglehetősen gyengén szerepeltek.
Bár az érettségi tartalmi és formai részét az utóbbi években próbálták szigorítani, úgy tűnik, ez a mai napig nem vezetett eredményre. Sikertelen vizsgázók tömegei kerültek (kerülnek) ki az iskolapadokból, megannyi jel mutat arra, hogy az oktatás és az érettségi is a korrupció egyik melegágya: tavaly a vizsga előtt tették közzé a világhálón a tételeket, arra is volt példa, hogy ezeket pénzért adták-vették a bukaresti piacon, és már idén is fény derült csalásra.
Az érettségi tisztaságát az a divatossá váló eljárás sem szavatolja, hogy egyes iskolák buktatási stratégiát alkalmaznak érettségi előtt, hogy a statisztitkákban kedvezőbb fényben tűnhessenek föl. És nemcsak az vált általánossá, hogy ily módon a tanulás értéke, fontossága csökken, de az is elgondolkodtató, hogy miként fonódik össze a korrupció az oktatással.
Hiszen hogy is ne szőné át a romániai társadalmat, amikor az ország polgárai már diákkorukban megtanulják, miként lehet erőfeszítés nélkül, pénzért tudást vásárolni?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!