2012. június 18., 09:382012. június 18., 09:38
Igen ám, de a terepre kikerülés előtt olyanok okítják őket, akik az egészségügyhöz alig-alig értenek, és legtöbbször arról beszélnek, hogy a televíziózás Alfája és Ómegája a nézettségi mutató, a rating. Leggyakrabban ugyancsak ők „reejtingnek” ejtik ezt a már-már fiktív számadatot, ami leginkább a sötét szobában kergetett fekete macskához hasonlít, de általában erre fogják a kapott támogatási és reklámpénzek beáramlását.
A gyakornok pedig nekiveselkedik a ratinghajszának, a borzalmasabbnál borzalmasabb hírek felhajtásának. Lecövekelnek a kórházak elé, s ha kijön a szóvivő, letámadják gügyénél gügyébb kérdéseikkel. Az orvosi titoktartásról mit sem tudva, nem hagynak neki békét, mennek utána, keresztkérdéseknek szánt csúcsostobaságokkal zaklatják. Mert „profi” televíziósok akarnak lenni, mindennapi borzalommal kiszolgálni a nézőket.
Egy komoly gazdasági műsort nemrég hirtelen azzal szakítottak meg, hogy remegő hangon bejelentették: az egyik állatkertben egy tigris letépte egy látogató karját. Talán tíz perc sem telt el, és máris jött a helyreigazítás, miszerint a látogató simogatási szándékkal (!) túl közel ment, és a nagymacska viszonozni akarván a kedvességét, egy kicsit megkarmolta az arcát. De karletépésről szó sincs. Hasonló „brékingnyúzás” volt akkor is, amikor egy ötven körüli, jól ismert politikusról mondták be, hogy súlyos agyérgörccsel került az intenzív osztályra. Azonnal el is kezdték mondogatni, hogy a sok stressz, meg a sok sokk… hogy be kelljen jelenteni: nem ő, hanem nyolcvanon felüli édesapja került kórházba.
Aki emlékszik még a jereváni rádiós viccekre, azoknak máris beugrott a „nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, és nem nyerte, hanem lopta” poén. Aki viszont túl fiatal ezekhez a csattanókhoz, ám titkon a fenti „profizmusra” vágyik, annak figyelmébe ajánlom a papokat, hiszen a gyóntatószék homályában sokszor a műtőkénél hátborzongatóbb szörnyűségek is elhangzanak, igaz, hogy a gyónási titkot is sokkal többen ismerik, mint az orvosi etika titoktartási alapszabályát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok