2010. március 01., 09:522010. március 01., 09:52
Elismerem, hogy a vele való foglalatosság jó buli: leszedni a ragacsos szőlőt, hessegetve a darazsak vérszomjas regimentjét. Vagy több száz kilométert utazni érte Moldvába. Aztán összezúzni, kipréselni, lesni, hogy forr, lehúzni, kóstolgatni, tenni-venni.
Sőt azt sem tartom kizártnak, hogy élvezet csakazértis megitatni a hordónyi lőrét az udvariasan vagy pofátlanul vonakodókkal. Másrészt viszont a borkészítő kénytelen meginni a saját borát, leginkább amikor mások is látják, és amikor a legjobban esik a borozgatás. Lehunyt szemmel ízlelgetni, és dicsérni olyan szaporán, hogy másnak levegővételnyi ideje ne legyen ellenvéleményre.
Műborivó vagy – vágta a szemembe a barátom, és csak pislogtam, hogy jó na, a bolti tej, a bolti kenyér és tojás után, most már a bolti bor is felkerül a szégyenlistámra. Mert nem vagyok én a bornak nemhogy szakértője, de még csak értője sem.
Ahhoz tartom magam, amit egyszer egy borásztól hallottam, aki a borkóstolásról tartott előadása után azt mondta, a lényeg, hogy jól essen a bor, amit iszunk. De erősen pironkodtam, amikor a magyarországi testvérfalut látogató atyámfia, bő alsó-háromszéki magabiztossággal magyarázta az egri borásznak, hogy mennyi kén és cukor kell a valódi jó házi borba, s hogy az első leve száraz, de a fickó, vagyis a második eresztés, na az asszonynak való, édes, mert azt jól megcukrozzák.
A letaglózott borász replika és majdnem légvétel nélkül maradt, abban a tudatban hagyva kioktatóját, hogy na, most osztán jól megaszonta a táposnak. És a pincértől is elvárom, minő pikírtség, hogy ismerje az itallapot, amiről elad. De az élet kenterbe veri a filmet alapon, bizonymondom megtörtént velem, hogy itallap hiányában, a milyen boruk van kérdésemre a főúr lazán azt felelte, hogy piros és fehér. Nem és nem fogtam gyanút, és tovább faggattam, hogy a pirosból mégis milyen. Csípőből lőtte a választ, a szeme se rebbent: literes és hétdecis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok