2010. július 09., 10:102010. július 09., 10:10
Ezt ugye itt Kelet-Közép-Európában a kommunista rendszer kedvezményezettjein és néhány levitézlett marxista „véleményformálón” kívül az épeszű emberek zöme természetesnek is tartja, hiszen egy emberellenes rendszert az országra erőszakoló idegen hatalom agressziójáról van szó. Hanem Moszkvában olyannyira élénk ismét a birodalmi nosztalgia, hogy az állami Duma, azaz a parlament nyilatkozatban ítélte el Moldovát. Csakhogy ennél súlyosabb dolog is történt. Az orosz fogyasztóvédelmi hivatal hirtelen fölfedezte, hogy a moldovai borokban túl nagy az egészségre káros vegyszerek koncentrációja, ezért leállították a moldáv borok importját. Mármost ez egy olyan ország számára, amelynek gyakorlatilag egyetlen exportcikke a bor, a kivitel 30 százaléka pedig Oroszországba irányul, nagyjából egyenértékű azzal, mintha néhány T-72-es tankhadosztály vidáman lövöldözve végigrobogna Chişinăun. Az orosz hadsereg két évvel ezelőtti grúziai egészségügyi kirándulása már jelezte, hogy Moszkvában megint úgy gondolják, Oroszországnak istenadta joga Európa keleti felének leigázása, és erre enged következtetni az is, hogy a hivatalos moszkvai doktrína szerint minden, amit a negyvenes években a dicső Vörös Hadsereg tett, az csak szép, jó és üdvös lehet. Ami akkor, ha valóban csak annyit tettek volna, hogy kiüldözik a nácikat, majd rohamsisakjukat megemelve udvariasan távoznak, tényleg így lenne. Mi hős felszabadítónak tekintenénk őket, tán még üdvözlő képeslapot is küldenénk a felszabadulás minden évfordulóján. Csak hát nem így történt, a nácik helyett hoztak nekünk ajándékba hazaáruló bolsevik pribékeket, meg a szovjet szuronyok árnyékában kialakított kommunista rendszert annak minden áldásával együtt. Szóval ezeken a tájakon még hatvanöt–hetven évvel az események után sem szépült meg a dicső Szovjetunió emlékezete. Úgyhogy a szolidaritás jeleként most gyorsan megyek is egy üveg jófajta moldovai bort venni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.