VEZÉRCIKK – Bár Victor Ponta már szerdán diadalittasan beharangozta, hogy sikerült „megszereznie” Románia számára a regionális fejlesztésért felelős EU-biztosi tisztséget, a helyében nem innánk előre a medve bőrére.
2014. szeptember 03., 22:092014. szeptember 03., 22:09
Először is Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke csak csütörtökön hallgatja meg a posztra javasolt Corina Creţut, akinek komoly kihívója van az ugyanerre a brüsszeli tárcára hajtó cseh Vera Jourova regionális fejlesztési miniszter személyében.
Mindkét jelölt számára vitathatatlan előnyt jelent a neme, miután Juncker már korábban felszólította a tagállamokat, hogy női jelölteket nevezzenek ki a biztosi tisztségekre. Magától értetődő, hogy az alapvető emberi jogokat zászlajára tűző EU-ban hangsúlyt kell fektetni az esélyegyenlőségre, a nők ilyen fajta „erőltetett előmenetele”, a szakmai szempontok háttérbe szorítása azonban könnyen kontraszelekcióhoz vezethet.
Creţu esetében ennek sajnos hatványozottan fennáll a veszélye. Bár Ponta számára a junckeri direktíva kapóra jött arra, hogy az eddig Romániát megillető mezőgazdasági EU-biztosi posztot betöltő – nem mellékesen Traian Băsescu által támogatott – Dacian Cioloşt félreállítva pártja EP-képviselőjét juttassa az Unió végrehajtó testületébe, megtörténhet, hogy Bukarest felsül ezzel a választással.
Amellett, hogy nem tudni, miként lesz képes majd kamatoztatni gazdasági kibernetikai tanulmányait regionális biztosként, Ion Iliescu exállamfő volt szóvivője ama politikusok közé tartozik, akiknek pályafutásuk során semmilyen maradandót nem sikerült letenniük az asztalra. A magyarellenesség és az autonómiatörekvések elleni kirohanások terén (lásd Tőkés László érdemrendjének ügyét) azonban élen járt, miközben nem kerülték el a botrányok sem.
Creţuról tavaly kiderült, hogy gyengéd szálak fűzték Colin Powell volt amerikai külügyminiszterhez, és az állítólagos románc kapcsán a Romániából 1978-ban dezertált Ion Mihai Pacepa tábornok azt állította: a szociáldemokrata politikus az orosz titkosszolgálatok kéme, az amerikai diplomácia egykori vezetőjével pedig moszkvai megrendelésre fűzte szorosabbra a viszonyát. Mit mondjunk: megdönthetetlen érvek szólnak a kinevezése mellett...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!