Biztos-e Johannis győzelme?

Klaus Johannis korai magabiztos nyilatkozata újrázási hajlandóságáról meglepő volt, hiszen a „Fikusz” gúnynévvel élni kénytelen egykori nagyszebeni polgármester általában arról sincs teljesen meggyőződve, melyik szóval folytatja megkezdett tőmondatát. Elnöki teljesítménye a nullával egyenlő, az őt körülvevő tanácsadók, jogászok hadát a kimerültségig lefoglalta a parlamenti többség törvényalkotói és kormányzási kísérleteinek állandó akadályoztatása.

Azt tán még ma sem bánta meg egyetlen erdélyi magyar szavazó sem, hogy az Orbán Viktort rendszeresen gyalázó Victor Ponta helyett a nagydarab német nevű embert segítette az államfői székbe, de a megméretés célegyenesébe fordulva Johannis elutasítottsága éppen a magyarok körében lehet a legmagasabb. Még akkor is, ha a nagyszebeni liberálisnak húsvétkor magyarul is sikerült kipréselnie fogai között egy ünnepi jókívánságot.

A háborús övezetté vált román politikai porondon most még verhetetlennek tűnik Klaus Johannis. De ne felejtsük el, röviddel a 2014-es elnökválasztás előtt a fiatal Ponta is biztos befutónak számított. A május végi európai parlamenti megméretés eredménye alapvetően befolyásolhatja a Cotroceni-palotáért zajló küzdelem kiindulópontját. Ha a PSD nyer, az ALDE pedig javít eddigi pozícióin, az ellenzék könnyen válságba kerülhet. És ez nyilván fordítva is így van: egy PNL-győzelem az USR–PLUS sikerével párosulva végveszélybe sodorná a Liviu Dragnea-féle kormányzást. Hétfőn ugyanakkor született egy, a bukaresti média által alig észlelt ítélet, amely meghatározhatja az elnökválasztási küzdelmet. A román legfelsőbb bíróság felmentette Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-vezetőt, akit 2016-ban hamis tanúzás és bűnpártolás vádjával állított bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség.

A Dâmbovița-parti politikai történéseket illetően egy hónapra előre jósolni nem jelent többet egyszerű hasra ütésnél. Mégis megkockáztatom: mostantól Tăriceanu lehet az egyetlen, győzelmi esélyekkel induló jelölt Johannis ellen. Az ellenzék – az Európai Unió intézményvezetőinek támogatásával – négy éven keresztül egyetlen témára fűzte fel a mondanivalóját: a korrupt vezetők saját bűnügyeik eltüntetésére használják fel hatalmukat. Mostantól az idő rövidsége miatt már nehéz is lenne váltani, így vélhetően az üzenet végigkíséri az elnökválasztási kampányt is. De mit kezd az ellenzék ezzel a retorikával Tăriceanu ellen? Akinek a pere önmagában ékes bizonyítéka annak, hogy korrupcióellenes harc ide vagy oda, a DNA is a politikai harc részévé vált. Megvádolás, megbélyegzés, aztán valamikor évek múlva bírósági felmentés. A jogerős döntést pedig politikai célból kétségbe vonni, megkérdőjelezni nem lehet – ezt ugye szintén az ellenzéktől tudjuk.

Amennyiben a főleg saját maga okozta válságokkal elfoglalt kormánykoalícióban maradt még egy csepp racionalitás, Tăriceanut nevezi meg közös államfőjelöltnek. A startnál nem ő lenne az esélyes a győzelemre, de a gépiesen ismételt jelszavaitól szabadulni képtelen Johannis bajban lenne. Ami máris garancia a jó műsorra.