2012. december 10., 09:272012. december 10., 09:27
Mostantól a kormányalakítás körül forog majd minden, és az eddigi nyilatkozatok alapján nem számíthatunk könnyű folyamatra. Traian Băsescu államfő ugyanis több ízben is egyértelművé tette: az alkotmány betűjének szellemében nem pártszövetségekben, hanem pártokban gondolkodik, vagyis nem hajlandó elfogadni, hogy automatikusan az USL jelöltjét kell kormányalakítással megbíznia, ha a szövetség abszolút többséget szerez. Ennek nyomán pedig végeláthatatlan konfliktus alakulhat ki, amely akár újabb felfüggesztési eljárásba torkollhat.
Márpedig az országnak most a legkevésbé egy újabb, hosszasan elhúzódó politikai viszályra van szüksége. A gazdasági helyzet továbbra is borús, az ország az IMF hitelei nélkül már csődbe ment volna, és még a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat sem volt képes felhasználni. Ezen változtatni kell, többek között életképes, az európai források hatékonyabb felhasználására képes régiók kialakításával, ami nyugodt politikai körülmények, az összes parlamenti párt egyetértése nélkül kivitelezhetetlen.
Ezért még akkor sem lenne szerencsés, ha Băsescu indokolatlanul húzná-halasztaná a kormányfő megnevezését, ha a nyáron számos demokratikus állami intézmény ellen egészpályás letámadást indító USL győz. Most ugyanis a választópolgárok akarata szentesítheti az új felállást, aminek semmibe vétele még az eddig az államfő mellett kiálló nyugati szövetségesek részéről is rosszallást válthat ki. Csak remélhetjük, hogy bármilyen kormány is alakul, végre komolyan veszi a szükséges reformok – az alkotmánymódosítás, az új régiók kialakítása, a gazdasági helyzet javítása, az uniós források hatékonyabb felhasználása – véghezvitelét, és a magyarellenesség sem lesz hivatalos politika. Ellenkező esetben ugyanúgy elveszteget az ország négy évet, mint 2008-tól mostanáig.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.