Nem bíznak a nemzetközi hitelezők abban, hogy a korábban ellenzékből politizáló balliberális kormány a választási évben tartani fogja a korábbi kabinetek által kőbe vésett cselekvési feltételeket, és attól tartanak, hogy túlköltekezi magát. A korábbinál is kevésbé bíznak Romániában a nemzetközi hitelminősítők, s miután már kilátásba helyezték, hogy ha a politikai színtéren minden így megy tovább, az az ország besorolására is kihathat, napok kérdése, hogy a piacok még durvább eszközökkel lépjenek fel az ország gazdaságának aláásására.
Az már csak a pont az i-n, hogy az Európai Bizottság a kiszivárgott információk szerint durva kritikákat fogalmazott meg a román igazságszolgáltatásról, hiszen azt jelzi, ezen a téren is fokozódott a bizalmatlanság Románia iránt, ami a még távolabbi jövőbe tolja ki az ország schengeni csatlakozását.
A bizalomvesztés árát pedig máris kemény lejekkel fizetjük. Naponta kerül történelmi mélypontra a román deviza az egyébként szintén gyengülő euróval szemben – abba már bele sem merünk gondolni, hogy milyen lenne az árfolyam, ha az egységes európai fizetőeszköz szárnyalna. Hiszen ennyi is elég ahhoz, hogy elkerülhetetlenné váljanak az áremelések – tegnap például az üzemanyag egy hét alatt másodjára drágult.
Ahhoz pedig nem kell közgazdászdiploma, hogy tudjuk, e két tényező együttes hatása hová fog vezetni.
Láthattuk ugyanis 2008-ban, hogy a nemzetközi válsághelyzet, a román politikum felelőtlen hozzáállásával súlyosbítva, milyen következményekkel járhat. A nemzetközi környezet pedig ma sem rózsásabb, mi viszont a még felelőtlenebbül cselekvő politikum miatt sokkal gyorsabban zuhanunk a szakadék mélye felé. A kérdés így már csak az, hogy sikerül-e – s ha igen, mikor – megfogódzkodnunk, és elkezdenünk a kapaszkodást a bizalom és a növekedés csúcsa felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok