2010. május 12., 09:522010. május 12., 09:52
Az azonban teljesen nyilvánvaló, hogy Románia gazdasági-pénzügyi szempontból a szakadék szélére sodródott, éppen ezért a megszorítások elkerülhetetlenné váltak. Miközben az elmúlt hetekben-hónapokban még minden jel arra utalt – legalábbis ezt jósolták a kormány és a Valutaalap illetékesei –, hogy az ország elérte a válság mélypontját, és megkezdődhet a lassú kilábalás, erre belátható időn belül semmi remény.
És ezt immár bevallják a hatalmon lévő pártok vezetői is, az államfővel az élen, ami az előzményeket tekintve máris előrelépés. Az ország jelenlegi vezetőinek egyik legnagyobb bűne ugyanis, hogy sokáig nem voltak hajlandók tudomást venni a válság hatásairól, az ellenintézkedések elkerülhetetlenségéről, és saját politikai érdekeiket helyezték az ország érdekei fölé. Ha például idén választásokat rendeznének Romániában, mérget vehetnénk rá, hogy fel sem merülnének a beharangozott megszorítások, a kormány képviselői pedig homokba dugnák a fejüket, hogy ne szembesüljenek a gazdasági mélyrepüléssel és az erre figyelmeztető vészjelzésekkel.
A kormány másik nagy fogyatékossága abban merül ki, hogy nem ismeri el: nem rendelkezik csodaszerrel a válság hoszszú távú enyhítésére, a reformok véghezvitelére, éppen ezért a társadalom túlnyomó többsége joggal bizalmatlan az állammal szemben, amelyről bebizonyosodott, hogy rossz gazdája a közpénznek.
Ráadásul a hazai politikai osztály közmegítélését alaposan rontja, ha a választó azt látja, hogy szenátora szexfilmet bámul a nyugdíjtörvény vitája közben, ahelyett hogy az ország sorsa izgatná. Önmagában nincs azzal baj, ha az állam, a kormány költi a pénzt, a gond az, ha mindezt nem hatékonyan, jól meghatározott céllal teszi, eközben pedig nem termel semmit. Gyakorlatilag ez húzódik a megszorítások okozta társadalmi elégedetlenség hátterében is. A lakosság ugyanis még a pénztárcájába vágó intézkedéseket is könnyebben veszi egy hozzáértő, a kilábalás és a későbbi gyarapodás lehetőségét felkínáló kormánytól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok