VEZÉRCIKK – Soha nem tapasztalt magasságokra hágott a romániai társadalom körében a nyomozó hatóságokba, valamint azok vezetőibe vetett bizalom, ami szemmel látható megrökönyödést váltott ki a hazai politikai osztály részéről.
2015. március 30., 20:052015. március 30., 20:05
A legfrissebb közvélemény-kutatások tanúsága szerint példátlanul magas, 63 százalékos rokonszenvindexével a korrupcióellenes ügyészség (DNA) felkapaszkodott a harmadik helyre az állami intézmények népszerűségi ranglistáján, Laura Kövesinek, a vádhatóság főügyészének 43 százalékos bizalmi indexét pedig számos politikus megirigyelhetné.
A válaszadók 77 százalékának nagyon jó vagy jó véleménye van a korrupcióellenes hadjáratról, politikusok letartóztatásáról vagy elítéléséről. És akkor a kontraszt: a sor végén kullogó parlamentben a lakosság mindössze 17, a politikai pártokban pedig 9 százaléka bízik.
Nem véletlen, hogy számos politikus – köztük RMDSZ-esek is – szörnyülködve éli meg ezt a jelenséget, amelyet a legtöbben úgy értelmeznek, hogy a hazai társadalom „tapsol” a média által élőben közvetített bilincscsörgésnek. Ebből is kitűnik, hogy a politikai elit képtelen megérteni a jelenleg végbemenő politikai-társadalmi átalakulás folyamatát, ennek civil lecsapódását.
Már hogy a csudába ne támogatná a polgárok többsége a korrupcióval való leszámolást, amikor naponta tárnak elé közszereplők gátlástalan és arcátlan vagyonosodásáról szóló eseteket? Milyen bizalmat tápláljon a politikusok iránt, amikor a pénzügyminiszterről kiderül, hogy aranyrudakba, méregdrága festményekbe fektette a csúszópénzt?
Milyen hitelük van a DNA – nem egyszer valóban túlkapásnak tűnő – akciói fölött sápítozó RMDSZ-es politikusoknak, amikor a szövetség elnöke egy közintézménnyel fizetteti sajtótanácsosa bérét olyan „munkáért”, amelyet ott nyilvánvalóan nem végzett el? (Amúgy kormányzati szerepvállalásai során az RMDSZ kiválóan eltanulta a román pártoktól a holdudvar közpénzekből történő honorálásának gyakorlatát).
Amíg meg nem tisztul, ne csodálkozzon a hazai politikum, hogy a társadalom – túlzással persze – testületileg tolvajnak tekinti és kéjjel követi korrupt választottjainak bukását. A bizalomra rá kell szolgálni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!