Kiss Judit
2018. december 11., 08:242018. december 11., 08:24
2018. december 11., 08:552018. december 11., 08:55
Lassan egy éve, hogy kitiltották az iskolákból a mai diákság szellemi, fizikai tekintetben és kapcsolatok szempontjából is „harmadik kezének” tekinthető mobiltelefont. Januárban hozott létre ugyanis a romániai közoktatási rendszer egészére érvényes új keretszabályzatot a kormány.
Ennek szellemében a diákok elvileg nem tarthatják maguknál az órákon és a vizsgákon okoseszközeiket: a lehalkított vagy kikapcsolt készülékeket a tanterem egy erre kijelölt helyén kellene letétbe helyezniük.
Biztosan akadnak iskolák, tanórák, amikor működik a tiltás, de nyilvánvalóan az is megtörténik, hogy a leleményes, mobilfüggő fiatalság megtalálja a rést a korlátozások rendszerén. (Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen mondjuk Csokonai idejében is ugyanezt tették az ifjak: megtalálták a módját, miként vágjanak rést a szigorú iskolarendszeren.) A digitálisbennszülött-generáció tagjai közül sokan például két telefont visznek magukkal, és csak az egyiket adják letétbe, a másikat vígan nyomogatják a pad alatt.
Jól tudjuk, hiszen nap mint nap tapasztaljuk, ugyanakkor széltében-hosszában a híradások is riogatják a felnőttek társadalmát, hogy a fiatal generáció tagjai immár sem kapcsolatot tartani, sem kommunikálni, sem információt szerezni, sem szórakozni nem tudnak okostelefonjuk nélkül, sőt annyira beszippantja őket a digitális világ bűvölete, hogy a gyakorlati, mindennapi élet telefon nélkül működő részében is nehezen boldogulnak.
És akkor itt érkeznénk el a téma egyik „kereszt-útjához”. A közoktatásunk ügyes-bajos dolgai fölött ítélkező döntéshozók egyelőre úgy ítélik meg – és hatalmas összegeket költ az ország a hibáktól hemzsegő, nem megfelelően megírt vagy lefordított tankönyvek kiadására –, hogy az iskolákban a papíralapú információátadásra kell helyezni a hangsúlyt. Mindezt annak ellenére, hogy a mai diákgenerációknak egyre kevésbé szerves a kapcsolata a könyvekkel, a nyomdafestékszagú, a korábbi nemzedékek számára még a felfedezés örömét jelentő kiadványokkal.
Azzal egyetértünk, hogy digitális bennszülöttség, a technológia szélsebes térhódítása ide vagy oda, a Gutenberg-galaxisnak valamilyen formában igenis jelen kellene lennie a fiatalok életében. Viszont adja magát a kérdés: ha már úgyis elválaszthatatlan a mai fiatalok észjárása, szokásrendje, információszerzési attitűdje, kommunikációja a mobilhasználattól, nem tudná ezt kiaknázni az oktatási rendszer? Vajon elképzelhetetlen lenne, hogy a gyermek ne csak papíralapú oktatási anyagokat, hanem telefont is használjon az iskolában a tanítási-tanulási folyamat szerves részeként? Miért várjuk el a mobil nélküli munkát a gyerekektől? Hiszen ha belegondolunk, immár a felnőttek jó részének is „harmadik kezévé” válik lassan a mindentudó készülék. Vajon bekövetkezhet, hogy ne tiltással akarják elérni azt, ami életszerűtlen – nevezetesen hogy mobil nélkül tanuljon a diák –, hanem a fiatalok számára testhezálló, otthonos, ugyanakkor célszerű módszereket találjanak a döntéshozók arra, hogy összekössék a kellemest a hasznossal?
Ahogyan a romániai közoktatás egészét elnézzük, nehezen hihető, hogy belátható időn belül megvalósulhatna nálunk egy ilyen horderejű reform. Hiszen ennél jóval kisebb lélegzetű pozitív változások is bajosan válnak valóra. Reménykedni, gondolkodni azonban szerencsére továbbra sem tilos.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!