2010. március 19., 11:462010. március 19., 11:46
Amikor azonban a térképet kihelyezték volna, egy román újfasiszta szervezet tagja, aki „teljesen véletlenül” éppen arra járt, értesítette az ünnepi rendezvényeket biztosító rendőröket, akik leszedették a szemléltető eszközt, az „elkövetőket” pedig előállították. A klasszikus szekus módszerrel végrehajtott tettenérésről most nem is értekeznék tovább, annak körülményei önmagukért beszélnek.
Az viszont tényleg komoly dilemmát vet fel, hogy mit tegyen az ember, ha hasonló helyzetben térképpel szeretne valamely történelmi eseményt szemléltetni? Ha a Perzsa Birodalom történetéről szeretne előadást tartani, és egy Mezopotámiát ábrázoló térképet helyez ki, ugyanúgy beviszik a rendőrök, mert megsértette a médek nemzeti önérzetét? Merthogy egyértelmű, hogy a román hivatalosságokat a román nemzeti önérzet fűti, amikor sérelmezik, hogy Erdély fővárosában egy Nagy-Magyarországot ábrázoló molinót feszítenek ki. Csak hát tehetünk mi arról, hogy 1848-ban Magyarország határai Dévénytől Brassóig terjedtek?
Ha a mai állapotokat rögzítő térképeken próbálnánk szemléltetni a történéseket, akkor történelmet hamisítanánk. Persze volt már ilyesmire is példa, hiszen a ceauşescui fasiszta kommunizmus idején készült történelmi térképeken például nem is az volt a legröhejesebb, hogy 1526-ban már létezett Románia, hanem az, hogy csodálatos módon ugyanott húzódtak a nyugati határai, ahol azt 1919-ben nyugat-európai politikusok meghúzták. Igaz, hogy a mentalitás azóta nem sokat változott, ezért nem zárható ki, hogy a csöppet sem frusztrált szlovákok mintájára – akik földrajzban nagyon erősek, lásd: be szeretnék tiltani a Kárpát-medencét – a román illetékesek Európa Kárpát-kanyaron belüli szeletének történelmi ábrázolását teszik tilossá, legalábbis 1920-ig. Bár ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen igazuk van, hiszen ezzel csak idomulnak a szlovákokhoz: ha a Kárpát-medence nem létezik, akkor történelme sem lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok