2011. január 27., 10:072011. január 27., 10:07
A benzinársrófolás okának kiderítése odáig ment, hogy a pénzügyminiszter nekifogott adóparadicsomokban vadászni a társaságok után, nem menekítették-e ki profitjuk egy részét offshore cégeken keresztül az országból, kibújva a romániai adóbefizetés kötelezettsége alól. És lám, az adóhatóság máris olyan jelentést bocsátott Emil Boc rendelkezésére, miszerint tavaly indokolatlanul srófolták fel az üzemanyagok árát a töltőállomások üzemeltetői, és a drágítást nem tette szükségessé sem a kőolaj tőzsdei ára, sem az árfolyam-ingadozás, sem az állam által kivetett adók szintje. A baj csak az, hogy ettől a megállapítástól a benzin ára még nem fog alászállni.
Elsősorban azért, mert piacgazdaságban nem létezik „indokolatlan áremelés”, valamennyi szereplő saját érdekeinek megfelelően alakítja áruja, terméke ellenértékét. Ráadásul az állam e téren azzal sem képes „megfogni” a kőolajipari társaságokat, hogy az uniós átlagnál magasabb áremelés közepette egy részük veszteséget jelentett, a drágítás célja ugyanis nemcsak a profit növelése, hanem a deficit csökkentése is lehet.
Arról nem beszélve, hogy a forgalmazóknak semmiféle érdekük nem fűződik az ár szinten tartásához, amíg a kereslet nem apad, ahogy az megtörtént például Magyarországon, ahol a benzin és gázolaj forgalma tavaly tíz százalékkal esett viszsza 2009-hez képest. Félő, hogy a román kormány csupán olcsó populizmusból, porhintés végett mímeli, hogy a gépkocsi-tulajdonosok pártját fogja, hiszen túl sok eszköze nincs az árképzés befolyásolására. Megtehetné például, hogy csökkenti a jövedéki adót, ami ezer liter benzinre például 467 euró jelenleg, amit tetéz az európai szinten kiugróan magasnak számító 24 százalékos áfa is. Csakhát ezzel jelentős bevételtől esne el az államkaszsza, amit a kormány nem engedhet meg magának – emiatt úgy tesz, mintha visszafelé tudná tekerni az ársrófot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok