2012. február 08., 09:352012. február 08., 09:35
Annyira, hogy a néhány évvel ezelőtt még a nép körében fürdőző politikusból mára első számú közellenséggé vált. Csakhogy ellenfelei, vesztére fogadó vehemens bírálói folyamatosan szem elől tévesztették, hogy befolyásos pozíciója továbbra is megmaradt, ami az ezekben a napokban zajló kormányátalakításnál ismét bebizonyosodott. Az elnök úgy húzta elő tarsolyából kormányfőjelöltjét, mint bűvész a nyulat a cilinderből. Ehhez persze előrelátás is kellett, ami Băsescuban már 2007-ben megvolt, amikor a liberális pártban és a Tăriceanu-kormányban kegyvesztetté vált Mihai Răzvan Ungureanunak felkínálta a külügyi hírszerzés irányítását. (Ugyanezt megtette a belföldi titkosszolgálat élére kinevezett szociáldemokrata George Maiorral is, akinek politikai aktiválását szintén nem szabad kizárni.)
Nem állítjuk, hogy az államfő már öt évvel ezelőtt potenciális miniszterelnököt látott Ungureanuban, ám Băsescu kifinomult szimatát ismerve megkockáztatható, hogy a külügyminiszterként kimondottan jól teljesítő történész-diplomata akár a demokraták államfőjelöltje is lehet, ha kormányfőként jól teljesíti feladatát. Arról nem beszélve, hogy magyar nyelvtudása, a kisebbségekről alkotott szemlélete (lásd a csángókról alkotott véleményét) okán hozhat annyi magyar szavazatot, mint Băsescu.
Eközben nem lehet nem észrevenni, ahogy az ellenzéki balliberális duó, Victor Ponta és Crin Antonescu mennyire ötlettelenül, amatőr módon viszonyult az országos tüntetésekhez, majd Emil Boc lemondásához, konkrét érvek, alternatíva felmutatása helyett csak „kémfőnöki” múltját tudták Ungureanu szemére vetni. Pontáék és Băsescu között az a markáns különbség, hogy a hatalomért vívott harcukat hidegháborús állapotra redukálják, viszont semmilyen forgatókönyvük nincs a bukás esetére. Igaz, a győzelemre se nagyon.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.