Balogh Levente

2018. november 09., 18:40

Bántott hús

Mi Magyarország államformája? Rántott hús – hangzik a több évtizedes vicc, amely a Trianonban megcsonkított ország sajátos alakjára utal. Nincs tudomásunk arról, hogy emiatt bárki is megsértődött volna valaha, arról meg pláne, hogy egy parlamenti képviselő dörgedelmes bejegyzésben rohanjon ki ellene.

Románia azonban más világ: itt akad olyan politikus, aki megpróbál botrányt és magyar–román konfliktust gerjeszteni abból, hogy egy marosvásárhelyi színház egyik plakátján egy Románia alakú sertéstarja sül éppen egy grillezőrácson.

A 3G Színházról van szó, amely Székely Csaba Vitéz Mihály című darabjához készíttette az egyrészt vicces, másrészt metaforikusnak szánt töltettel is rendelkező plakátot.

Amely azonnal kiverte a biztosítékot a kis magyarellenes uszításra mindig kapható Marius Paşcanban, az egyetlen politikai doktrínaként jelenleg a primitív sovinizmust futtató Népi Mozgalom Párt képviselőjében. A politikus szemforgató, felháborodott bejegyzésben ostorozza a plakátot, amely szerinte éppen a centenárium évében gúnyolódik Romániával, hiszen nem jelenthet mást, mint azt, hogy a Románia alakú flekken a magyar irredentizmus parazsán sül. A darab amúgy valóban kényes témát boncolgat, hiszen a románok által első „országegyesítőnek” vizionált Mihály havasalföldi vajdáról szól, a szerző pedig egy néhány évvel ezelőtti interjúban arról beszélt: a Mihály-mítosz ebben a darabban porig van rombolva, de ad helyette valami mást, ami szerinte sokkal érdekesebb: egy embert, aki küzd, és néha nyer, néha pedig veszít.

Talán nem vagyunk nagyon előítéletesek, ha feltételezzük: Paşcan képviselő erről nem sokat tud, csak tette a dolgát, az egyetlent, amihez ért, és amiért gazdái tartják: hergelt egy sort a magyarok ellen.

Pedig nem a magyar projekt az egyetlen, amely hasonló, gasztronómiai tematikában „dolgozza fel” Románia térképét. Egy Adrian Cioroianu történész, volt külügyminiszter által szerkesztett tanulmánykötet – amelyet valóban kimondottan a Románia és Erdély közötti egyesülést egyoldalúan kimondó román nagygyűlés centenáriumára időzítettek – hasonló „blaszfémiát” követ el. Az Egy centenárium és több házi feladat – Mit tanultak a románok az elmúlt évszázad történelméből és mit nem címet viselő kötet címoldalán kenyérszeletekből rakták össze az országot – ráadásul oly módon, hogy az egykori királyi Románia fehér, Erdély és Besszarábia, illetve Bukovina pedig barna kenyérből „készült”. Emiatt persze nincs hőbörgés, pedig hozzá képest a marosvásárhelyi plakát maga a nagyromán nemzetállam megtestesülése, hiszen egységes és oszthatatlan flekkenként ábrázolja az országot.

A viccen túlmenően azonban ismét csak kijelenthetjük: a kettős mérce minősített esetével állunk szemben. Paşcan és a hozzá hasonló, beszűkült szellemi horizontú mélyrománok szemében az őshonos magyar közösség csak amolyan zavaró, másodrangú tényező, amely még azon ország térképével sem reklámozhat büntetlenül semmit, amelyben él, mert Trianon óta mindig gyanús, ha a magyarok hozzányúlnak Románia térképéhez.

Persze Paşcannak és elvtársainak szuverén joga eldönteni, hogyan égetik magukat, az ügyről azonban eszembe jutott egy másik gasztronómiai jellegű országkarakterológia. Még a 90-es évek elején, a gimnáziumban az Egyesült Államokból érkezett angoltanárom arról beszélt: hibásnak tartja azt a metaforát, amely hazáját olvasztótégelyként ábrázolja, abban ugyanis minden jellegtelen masszává olvad össze. Szerinte a reálisabb párhuzam inkább a pizza, amelyen az összetevők mindegyike megőrzi önálló jellegét, úgy járul hozzá az egységes, harmonikus ízvilághoz. Márpedig a még mindig számos nemzet által lakott Románia is sokkal közelebb áll ehhez a képhez. Persze el tudjuk képzelni, hogy a Paşcanhoz hasonló gasztrobarbárok a Románia-pizzáról is legszívesebben kidobnának minden olyan összetevőt, amely nem tetszik nekik, függetlenül attól, hogy az nem csupán a övék.

És azért, hőbörgés ide vagy oda, a Románia-flekkent is lenyelnék. Csak Román Tűzhelyen (lásd még: Vatra Românească) süljön.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Balogh Levente 2019. április 19., péntek

A Notre-Dame és a feltámadás

Azt mondják, rendszerint mindenki emlékszik arra, éppen hol volt, és mivel foglalkozott, amikor valamilyen világrengető jelentőségű esemény – például a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11-es terrortámadás – történt.

Kiss Judit 2019. április 17., szerda

Szemetelők és bizakodók

Úgy tűnik, mintha az igazi, napsütéses tavasz érkeztével egyre többeket kezdene zavarni a természetben és a lakott területeken is szétterjedő szemét.

Vélemény
Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...

Makkay József: Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy ...

Balogh Levente: Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még ...