
Sokan vélik úgy, hogy a térképet formázó hússzeletek – akár Románia, akár Magyarország határait ábrázolják – mindenképpen sértik a románokat
Fotó: facebook.com/Teatrul 3G színház
Egy színházi plakát eltávolítását követeli Marius Paşcan Maros megyei parlamenti képviselő, aki azt állítja, hogy a grafika csúfot űz Romániából. A 3G Színház, a darab szerzője és több román színész is frappáns választ adott a magyargyűlöletéről elhíresült politikusnak.
2018. november 09., 10:562018. november 09., 10:56
2018. november 09., 11:002018. november 09., 11:00
Kétszemélyes meghívót nyert a Székely Csaba Mihai Viteazul című darabjából készült pénteki marosvásárhelyi előadásra az, aki csütörtök estig a legtöbb Facebook-kedvelést érő választ adta a kérdésre: mit jelképez a darab plakátja? A válaszokat a Teatru 3G Színház közösségi oldalára lehetett elküldeni.
„Újabb gúnyolódás Romániával, a Nagy Egyesülés századik évfordulóján!” – ezzel a címmel írt nyílt levelet a szenátor Marosvásárhely polgármesteri hivatalának, az önkormányzatot is hibáztatva a Székely-darab támogatásáért és a plakát vállalásáért. „Egy véres hússzeletet formázó Romániát csodálhatunk meg a plakáton, amit az irredentizmus parazsán süthetnek meg” – fogalmazott a Népi Mozgalom Párt (PMP) ügyvezető elnöke. Paşcan a Charlie Hebdo szatirikus francia lap iszlámellenes karikatúrájához hasonlította a 3G társulat plakátját, ahhoz a rajzhoz, amely miatt terrorista merényletsorozat történt Párizsban.
– ezeket a kérdéseket fogalmazta meg Székely Csaba a botrány kirobbanása után. Aki erre a legfrappánsabb választ adta, péntek este kétszemélyes meghívóval mehet színházba.
A Paşcan közösségi oldalára is felkerült felvetésre számos hozzászólás érkezett. Akadtak, akik a politikust is túlszárnyalták: például Mircea Ştefanovici, a rég felbomlott Funar-féle Románok Nemzeti Egységpártjának (PUNR) volt városi tanácsosa szerint a kép Romániát bármikor feldarabolható vagy eladható hússzeletként ábrázolja. A katonai iskolát végzett Florin Traian Toderel, aki egy ideig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román társulatának volt a tagja, az előadás bojkottálására szólította fel a közönséget. Mint közölte, amíg a színháznál dolgozott, román felettesei is nacionalista magatartással vádolták, holott ő csak a román alkotmány 13. cikkelyét lobogtatta előszeretettel, amely az ország hivatalos nyelvéről rendelkezik. Toderel azt is felháborítónak tartja, hogy az Erdélyt és a Bánságot ábrázoló hússzelet sovány, míg az ország déli részeit jelképező kövér.
A néppárti elnök plakátellenes felvetése a román színésztársadalmat is megmozgatta.
Gabriel Sandu azt a kérdést teszi fel, hogy a parlament művelődési bizottságának tagjaként mennyire lehet hozzáértő Marius Paşcan, ha egy plakát meg nem értése miatt képes egy kulturális eseményt és annak alkotóit kitámadni. Ciprian Mistreanu, a brassói Sică Alecsandrescu Színház művésze szerint a politikusnak, mielőtt megszólalna, illett volna tájékozódnia, esetleg megtekintenie az előadást. A sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház művésze, Sebastian Marina a Băsescu-párti politikus manipulációjáról ír, mondván, hogy egy-két szavazatért képes elferdíteni a valóságot és ekkora feneket keríteni az ügynek. „A városháza nem cenzúráz senkit, így a plakátokat sem távolítja el, annál is inkább, mivel mások hirdetőfelületén kaptak helyet” – jelentette ki érdeklődésünkre Cosmin Blaga, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője.
A pontosítás kedvéért a városházi illetékes hozzátette, az önkormányzat egyetlen fillért nem fizetett a produkció létrejöttéért, így a polgármesteri hivatal neve fölöslegesen szerepel a plakáton. A hasonló bonyodalmak elkerülése végett az önkormányzat az általa finanszírozott projektek esetében láttamozni fogja a reklámanyagokat.
A neves román történész, Adrian Cioroianu egyik legújabb könyve, az Un centenar şi mai multe teme pentru acasă (Egy centenárium és több házi feladat) című munkájának borítólapján is egy Románia-térkép látható, amely nem húsból, hanem három darab kenyérszeletből van kirakva. A Polirom kiadónál megjelent kötet mégsem verte ki a nemzetféltőknél a biztosítékot.
Sokan vélik úgy, hogy a térképet formázó hússzeletek – akár Románia, akár Magyarország határait ábrázolják – mindenképpen sértik a románokat. Ezelőtt egy-két évvel a NapocaNews kolozsvári hírportál azon háborgott, hogy a kincses város néhány főtéri, magyar tulajdonban lévő éttermében állítólag Magyarország térképét formázó hússzeletet tálalnak fel a vendégeknek. A xenofób nézeteiről ismert internetes újság az esetet a fogyasztóvédelmi hivatal figyelmébe ajánlotta.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!