2012. december 17., 08:292012. december 17., 08:29
Egy idő után mégis feltűnt, hogy a kibiggyesztett papírlapok folyamatosan ott lógnak az üvegen, akkor hogy is van ez? Véletlenül derült ki egy ismerősömről, hogy ezzel a bankkal áll betéti szerződésben, és rákérdeztem, velük miért kivételeznek? Nem értette, hogy én mit nem értek, és hogy honnan veszem: másoknál sokkal hamarább jutnak a nyugdíjukhoz. Ilyesmiről ugyanis szó sincs, ugyanaz a folyósítás napja, mint a többi bankban. De akkor miért lóg a kirakatban az értesítés?!
Ismerősöm nem tudta, illetve csak tippelte, hogy reklámfogás. Nekem is nagyjából ez volt a véleményem, hát ennyiben maradtunk. Egyszer még szóba került ez az olcsó reklámozás egy másik ismerősömmel, aki elég jónak tartotta, mondván, hogy legalább bemegy a kliens, érdeklődik, és hátha valamiféle ügyletbe is belemerészkedik. Engem viszont piszkált az örökös kisördögöm, hogy ez egyszerűen átverésnek mondható, bárhonnan is nézzük. Mert miért épp a nyugdíjjal poénkodnak? Miért gondolják, hogy a nyugdíjasok heverő tőkéje fogja fellendíteni az üzletet? Vagy azt hiszik, hogy a néhány libegő papírlap hatására előkerül a szalmazsákba, zoknikba elrejtett kincs?
Amit eddig egyetlen bank hirdetményére sem mertek előhúzni? Ők tudják, mire számítottak, de úgy sejtem, öngól lesz az eredmény. Az emberek ugyanis egyre inkább gyanakodnak, figyelnek, megnézik többször is, nincs-e valami sunyiság a jónak látszó ajánlat mögött. Ha belegondolunk, elég csúfos eredmény ez a gyanakvás a 20 évvel ezelőtti nagy lelkesedéshez képest, amikor az egyetlen takarék- és letéti bank helyett „robbant” a kínálati piac, és igazi kapitalista állampolgároknak kezdtük érezni magunkat.
Aztán jöttek az apró betűs, kisebb-nagyobb cselek, az utólagos magyarázkodások, a menet közbeni pluszköltségek, és nem is sorolom tovább, hisz alig van olyan, aki rá ne fázott volna már a „nagylelkű” ajánlatokra. Most meg ez a viharvert papírlap! Nyomtathattak volna valami látványos plakátot, hátha úgy ki tudnák cselezni, vagy be tudnák csalizni az ügyfeleket!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.