VEZÉRCIKK – Miközben mi csaknem negyed évszázada szabadon választhatunk, az RMDSZ most ismét megbéklyózva áll egy útelágazás előtt.
2014. november 05., 20:432014. november 05., 20:43
Bármerre is veszi az irányt a szövetség, garantálható, hogy egy rövidke táv megtétele után hosszas egy helyben toporgás következik. Viszont nagyon nem mindegy, hogy ebben a mocskos, mindennapos megaláztatásokkal járó társasjátékban a botladozó bábunk érzi-e még a csapzott buksiján azt a kezet, amely feltette a táblára, vagy csak a többi marionett lépéseit követve, játszótársai által faron billentve bukdácsol tovább.
Kelemen Hunor az államfőválasztás első fordulójának urnazárása után kijelentette, megerősödött a szövetség és választói közötti kötelék, politikai programját megértették a magyarok. A 2009-es államfő-, illetve a 2012-es parlamenti választásokhoz képest több tízezer szavazatot veszítő RMDSZ-elnök most – ily módon „megerősödve” – kijelentette, racionális döntést kell hozni arról, hogy támogatói melyik jelölt mögé álljanak a második fordulóban.
Eközben az Európai Néppárt felszólította romániai tagjait – így az RMDSZ-t is –, hogy Klaus Johannis mögé sorakozzanak fel. A szövetség most azt állítja, erről nincs írásos megegyezés, a felszólítás rájuk nem vonatkozik, ugyanis korábban elmagyarázták Joseph Daulnak, hogy nem dönthetnek érzelmi alapon, és ezt „megértette” az EPP-elnök.
Érdekes, hogy ennek nemcsak a mostani EPP-közlemény mond ellent, hanem az RMDSZ honlapján most is fellelhető – a csíkszeredai kampányindító rendezvényen levetített – videoüzenet, amelyben Daul így fogalmaz: „nem szabad szem elől téveszteni, hogy ellenfelünk közös, és a néppárti alakulatoknak egységesnek kell lenniük a győzelemhez”.
Ezt már eltanulta a bábunk: érzelmi alapon kampányolgatunk európai szövetségesünkkel, majd kiélezett helyzetben, racionálisan akár hátba is támadhatjuk. Az RMDSZ a jelek szerint nemcsak az EPP-vel, hanem szavazói akaratával is képes lenne szembemenni, hiszen bizton állíthatjuk, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége a kisebbik rosszra, Johannisra voksolna.
Biztosat csak csütörtökön tudhatunk meg, amikor az RMDSZ bejelenti, merre rángatja tovább a bábunknak totális hatalmat adó, erőtlen kezünket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!