Hirdetés

Az alkotmány túszai

Derült égből alkotmánymódosítás – állapíthatja meg az ember a kormány tegnapi alkotmánymódosító javaslata alapján. Persze, tudtuk, hogy az alkotmányt módosítani kell, hiszen az államfőválasztás első fordulójában Traian Băsescu két népszavazási kérdéssel erősített rá a kampányára, a nép kinyilvánított akaratát (hogy legyen egykamarás parlamentje és legtöbb 300 képviselője az országnak) pedig csakis alkotmánymódosítással lehet érvényesíteni.

Gazda Árpád

2010. április 22., 10:072010. április 22., 10:07

Most mégis váratlanul érkezett az államfőnek átküldött alkotmánymódosítási kormányjavaslat. Váratlanul, mert az ember akaratlanul is az alkotmánymódosítás korábbi mintájához viszonyít. Felidézi, hogy 2002–2003-ban nyilvános vita előzte meg a NATO- és EU-csatlakozás által szükségessé tett változtatásokat. Ekkor hónapokon keresztül járta az országot az alkotmánymódosító karaván, hogy a nagyobb városok polgárai maguk is javaslatokat tehessenek az alaptörvény átalakítására. Az akkori hatalom minden eszközt megragadott, hogy az átlagpolgárt is bevonja az alaptörvény megalkotásába, ennek ellenére alig sikerült életbe léptetni a módosításokat.

Ezekhez ugyanis népszavazást kellett hirdetni, a tét nélküli mérkőzés pedig egyáltalán nem vonzotta a szavazókat. Csak az urnazárás egynapos eltolásával sikerült elérni, hogy a választók több mint fele szavazott, és életbe léphettek a módosítások. 2003 óta azonban sokat változott a hangulat Romániában. Évről évre nőtt a bizalmatlanság a politikai osztállyal szemben, választásról választásra csökkent a szavazói aktivitás. 2010-ben már megtörténhet, a választókörzetek egyhetes nyitva tartása is kevés lenne ahhoz, hogy összegyűljön az alkotmánymódosítás életbeléptetéséhez szükséges szavazatszám. Így hát könnyen meglehet, Románia egy időre a 2003-as alkotmánya túszává válik.

Nem tudja ugyanis biztosítani az állampolgárok többségének elfogadó vagy elutasító szavazatát. A mozgósítás, az 50 százalék fölötti jelenlét a mai körülmények között csak akkor sikerülhetne, ha a parlamenti, önkormányzati vagy elnökválasztással egy időben tartanák a népszavazást. Ez esetben viszont lőttek annak az igyekezetnek, hogy már a következő parlament egykamarás és 300 tagú legyen.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 15., vasárnap

A szabad sajtó napjára. Diverziók a sajtószabadság ellen

Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.

A szabad sajtó napjára. Diverziók a sajtószabadság ellen
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot
2026. március 10., kedd

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság
2026. március 06., péntek

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Az iráni rezsim végnapjai?
Az iráni rezsim végnapjai?
2026. március 06., péntek

Az iráni rezsim végnapjai?

Hirdetés
2026. március 03., kedd

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág
2026. február 22., vasárnap

Vukovári mementó. Az orosz–ukrán háború kirobbanásának negyedik évfordulójára

Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.

Vukovári mementó. Az orosz–ukrán háború kirobbanásának negyedik évfordulójára
2026. február 20., péntek

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Képmutató Románia, avagy államilag etetett egyenruhások, hoppon maradt tanárok

Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.

Képmutató Románia, avagy államilag etetett egyenruhások, hoppon maradt tanárok
2026. február 13., péntek

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?

Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?
Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?
2026. február 13., péntek

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?

2026. február 06., péntek

A DK és a magyarellenes uszítás mint kampányeszköz

A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.

A DK és a magyarellenes uszítás mint kampányeszköz
Hirdetés
Hirdetés