HIRDETÉS

Balogh Levente

2018. március 26., 23:19

Az uszítás szabadsága

A szólásszabadság minden körülmények közötti tiszteletben tartása fontosabb, vagy az, hogy az egyesek által sértőnek, kirekesztőnek sőt uszítónak minősített tartalmak ne kaphassanak nyilvánosságot?

Ez a régi dilemma merülhet fel ismét annak kapcsán, hogy híre ment: a Facebook a sorozatos panaszok, bejelentések miatt egy időre elérhetetlenné tette a magyarellenes uszítás, a magyar anyanyelvhasználati jogok elleni jogi úton intézett támadások révén kétes hírnevet szerzett román blogger, Dan Tanasă oldalát.

A Facebook kapcsán az utóbbi időben amúgy is számos, visszaéléssel kapcsolatos vád merült fel, és nem csupán arra vonatkozóan, hogy óvatlanságával lehetővé tette egy politikai tanácsadó cég számára, hogy közel ötven millió felhasználó adataival visszaélve bonyolítsa a kampánytevékenységet az amerikai elnökválasztáson.  Hanem amiatt is, hogy egyesek szerint a közösségi oldal koránt sem értéksemleges: üzemeltetői lényegesen nagyobb eséllyel, készségesebben tesznek elérhetetlenné olyan oldalakat, illetve tiltanak le olyan felhasználókat, amelyek és akik jobboldalinak, konzervatívnak vallják magukat.

Még abban az esetben is, ha az általuk megosztott tartalmak nem ösztönöznek gyűlölködésre, nem uszítanak senki ellen, csupán egy bizonyos világnézet szerinti álláspontot tükröznek – amit viszont a másik oldal „túlérzékeny” felhasználói mégis elviselhetetlennek minősítenek az ő véleményükhöz képest, ezért gyorsan sértő tartalomként jelentik azt.

Miközben az ilyen esetekben – amennyiben valóban tetten érhető a kettős mérce alkalmazása – egyértelműen elfogadhatatlan az eltérő vélemények eltüntetése, Tanasă esetében egészen más jelenséggel állunk szemben. Mint ismeretes, a magát következetesen civilnek mondó blogger egyfajta küldetésévé avatta azt, hogy ahol csak lehet, akadályozza, ellehetetlenítse, hogy az Erdélyben őshonosként élő magyar közösség saját anyanyelvét és jelképeit használhassa. Ezért egyrészt a középületeken feltüntetett Városháza és Községháza feliratok, másrészt a magyar jelképek, székely zászlók ellen indított hadjáratt, feljelentve az érintett önkormányzatokat.

A bíróságok pedig sok esetben – a román „jogállamiság” nagyobb dicsőségére – jogerősen neki adtak igazat, arra a hajmeresztő és a valósággal köszönő viszonyban sem levő „érvre” hivatkozva, hogy ezek az intézménymegnevezések a Magyarországon használtak törvénytelen átvételei – mintha nem egyetlen magyar nyelv létezne, amelyben a városházást városházának, a községházát pedig községházának hívják. A cél persze egyértelmű: egyrészt a közterekről eltüntetni a magyar jelenlét szemmel látható és kézzel fogható bizonyítékait, másrészt a folyamatos zaklatásokkal növelni a magyar közösség tagjainak rossz közérzetét.

Tanasă tehát nem tesz mást, mint hogy jogi köntösbe bújva a gyűlölet, kirekesztés és intolerancia kultúráját terjeszti, ehhez pedig a román jogrendszer gyakran asszisztál. Márpedig ez egyértelműen káros, nem csupán a magyar közösség, hanem az erdélyi románok, egész Erdély és Románia számára is. Hiszen ameddig szabadon és büntetlenül terjesztheti uszító nézeteit, addig sokak számára természetesnek, mindennapinak tűnhet, hogy az Erdélyben és a Partiumban őshonos magyar közösség anyanyelvhasználata, illetve bármilyen egyéb jogai ellen minden lehetséges eszközzel fellépni nem elítélendő, undorító viszálykeltés, hanem egyenesen „hazafias” cselekedet. Ezzel pedig tovább mérgeződik a magyar–román viszony, nő a feszültség, ami növeli az instabilitást az országban.

Ugyanakkor a Facebook-oldalának rövid időre való elérhetetlenné tétele még csak szakaszgyőzelemnek sem nevezhető. Az ugyanis valamilyen formában úgyis mindig újraindul majd, ha esetleg véglegesen letiltják, így a facebookos feljelentgetés alig több pótcselekvésnél. Ehelyett jogi eszközökkel, „igazi” feljelentések tucatjaival kellene harcba szállni ellene a magyar–román viszony folyamatos rontására tett kísérletek miatt, hátha jogerősen elmarasztalják. Annak a beazonosítása, hogy milyen paragrafusok alapján lehetne ellene jó eséllyel feljelentést tenni, politikai és civil érdekképviseleteink jogi ügyekben jártas szakértőinek a feladata. És nem kis rosszallással azt kell mondanunk: ha tavaly kezdtek volna hozzá, már az is késő lett volna.

A cél ugyanis az lenne, hogy végre semmilyen, civil vagy kevésbé civil uszítók ne érezhessék azt: büntetlenül gerjeszthetik a gyűlölködést, illetve hogy a hazafiság mércéje az, milyen hatékonyan képes valaki elérni, hogy egy őshonos, a közterhekből adófizető polgárként a többségi lakossággal a részét azonos mértékben kivevő közösség a lehető legrosszabbul érezze magát az országban.

És persze azt sem ártana végre kideríteni, kiknek és miért jó az, ha Erdélyben folyamatosan rossz a magyarok és a románok közötti viszony.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2018. március 25., vasárnap

Nemzetbiztonság, igazságszolgáltatás

Kevesen tudnak indulatmentesen reagálni a Horváth Anna, Kolozsvár egykori alpolgármestere ügyében alapfokon kihirdetett táblabírósági ítéletre azok közül, akik érdeklődést tanúsítanak a közélet iránt.

Balogh Levente 2018. március 23., péntek

Belső és külső ellenségek

Sajátos offenzívába kezdett a bukaresti kormánykoalíció az elmúlt napokban az igazságszolgáltatással vívott csatában.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2018. március 21., szerda

Mit nyerhet a magyarság a román revizionizmusból?

Az erdélyi, székelyföldi autonomista törekvések oldaláról nézve sokkolóként hathat az a nyilatkozat, amelyet kedden fogadott el a Temes megyei önkormányzat Románia és Besszarábia újraegyesítéséről.

Kiss Judit 2018. március 21., szerda

Medveprobléma – folyt. köv.

Bár még sok helyen bokáig ér a hó, éjszakára mínuszokat jósolnak a meteorológusok, és egyelőre nyoma sincs a szívderítő napsütésnek, minderre fittyet hányva megkezdődött tegnap a csillagászati tavasz.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. március 19., hétfő

Kezdeni elölről

A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény alkotmánybírósági elutasítása kiváló apropó.

Bálint Eszter 2018. március 19., hétfő

Recesszióban a pénzügyi kultúra

Románia az utolsó helyen áll európai uniós viszonylatban a pénzügyi kultúra terén – ezt a lesújtó következtetést a Világbank által immár két éve készített elemzésben olvashattuk.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. március 16., péntek

Gumitörvény a kisebbségi panaszok ellen

Bár alapvetően nem a kisebbségek ellen irányul, nagyon könnyen a jogtiprások miatt panaszkodó kisebbségi polgárok ellen fordítható Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének ötlete.

Páva Adorján 2018. március 14., szerda

Emlékező hősök

Ma nemcsak negyvennyolcas hőseinket illeti tisztelet, hanem az emlékezőket is: azokat, akiknek gigabittel száguldó élete még magában hordoz valamit a múlt emberi örökségéből.

Kiss Judit 2018. március 13., kedd

De mi lesz a hálapénzzel?

Felháborító esetek és elgondolkodtató kérdések jutnak az ember eszébe, ha akár felületesen rápillant mindarra, ami az egészségügyben történik mostanság.

Balogh Levente 2018. március 12., hétfő

Köszönjük, Bukarest!

Bár furcsán hangozhat, tulajdonképpen mégsem teljesen alaptalan a kijelentés, hogy az erdélyi magyar közösség köszönettel tartozik Bukarestnek, amiért a román hatóságok indoklás nélkül kitiltották az országból Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját.

HIRDETÉS
Vélemény
Rostás Szabolcs: Nemzetbiztonság, igazságszolgáltatás

Kevesen tudnak indulatmentesen reagálni a Horváth Anna, Kolozsvár egykori alpolgármestere ügyében alapfokon ...

Balogh Levente: Belső és külső ellenségek

Sajátos offenzívába kezdett a bukaresti kormánykoalíció az elmúlt napokban az igazságszolgáltatással ...

Páva Adorján: Mit nyerhet a magyarság a román revizionizmusból?

Az erdélyi, székelyföldi autonomista törekvések oldaláról nézve sokkolóként hathat ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS