2012. március 05., 07:422012. március 05., 07:42
Ebből kiderül, hogy – közpénzekről lévén szó – a témakövetést az RMDSZ vezető politikusa is rendjén valónak tartja. Mi ehhez rögtön hozzátesszük: a Krónika nem foglalkozna évről évre az RMDSZ által kezelt közpénzek ügyével, ha ezekkel a szövetség kimerítően elszámolna, de mivel ezt nem teszi, muníciót ad a sajtó képviselői számára.
Kovács Péter pontosan idézi a jogszabályt, miszerint azok a szervezetek jutnak támogatáshoz, amelyek a romániai kisebbségek parlamenti képviseletét ellátják. E téren csak az a baj, hogy a magyar közösségnek járó finanszírozás közvetlen haszonélvezője lett 2009 óta az RMDSZ, azelőtt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, majd a Communitas volt a pénz kezelője, holott egyikük sem számít parlamenti alakulatnak.
Vagyis a szövetség nemcsak haszonélvezője a közpénzek kezelésének, hanem a törvényhozásban betöltött szerepéből adódóan arra is lehetősége nyílik, hogy a maga képére, a saját érdeke szerint alakítsa a források jogosultjait meghatározó jogszabályokat. Ugyanez a helyzet azzal is, miszerint az RMDSZ akkor is törvényesen járna el, ha a teljes keretet saját működésére, programjaira költené. Megtehetné.
Nem biztos azonban, hogy ezáltal erkölcsi szempontból is „fedve lenne”, elvégre a romániai magyarság érdekvédelmi szervezeteként – mint ahogy a neve is mutatja – éppen azért jár neki ez a költségvetési támogatás, mert a magyar közösséget képviseli. Ennek megfelelően törvény szerint a számvevőszéknek, erkölcsileg viszont annak a közösségnek kellene elszámolnia, amelynek végeredményben köszönheti ezt a pénzt.
És ha ez az elszámolás megtörtént, rögtön meg lehetne vizsgálni például azt is, milyen összeggel támogatta az RMDSZ a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását vagy az aradi Szabadság-szobor visszaállítását, amikor előbbi a magyar és a román kormány, utóbbi pedig a helyi tanács támogatásával és magánadományokból történt. Már csak ezekre a kérdésekre is megnyugtató választ adhatna az pénzköltés átláthatatlan részének átvilágítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok