VEZÉRCIKK – Jelen állás szerint úgy tűnik, átrendeződőben vannak az erőviszonyok a romániai belpolitikában, miután a kormányoldal pártjai nem utasították el egyöntetűen a Klaus Johannis államfő által a külügyi hírszerzés élére jelölt Mihai Răzvan Ungureanu támogatását.
2015. június 25., 19:542015. június 25., 19:54
A jelölés és annak körítése nem kicsit meglepő, viszont hűen tükrözi a román belpolitika jellegzetességeit. Hiszen az a liberális párt, és az a jelenleg ideiglenes miniszterelnökként tevékenykedő Gabriel Oprea áll ki mellette, amely és aki három évvel ezelőtt aktívan közreműködött kormánya megbuktatásában.
Az egyetlen, aki ebben az ügyben következetesen elutasító, az Victor Ponta miniszterelnök, aki viszont Törökországban lábadozik térdműtéte után, és akinek az ellene indult bűnvádi eljárás miatt még a maradék hitele és befolyása is kockán forog.
Az kétségtelen ténynek tekinthető, hogy Ponta nem véletlenül a mostani időpontot választotta a térdműtétre, és az sem véletlen, hogy külföldre ment. A bűnvádi eljárás nyilvánosságra kerülése után ez egyfajta menekülés, amelynek célja vagy az, hogy megpróbáljon egy kicsit az események fő sodrából kikerülve erőt gyűjteni, abban bízva, hogy a polgárok elfelejtik az ellene zajló nyomozást, vagy az, hogy ez a néhány hét átmeneti időszakként szolgáljon a hatalom átadására.
Az ügyészség ugyanis nem felejt, az pedig meglehetősen kínos és vállalhatatlan lenne mind Ponta, mind az ország számára, ha, mondjuk, bírói felügyelet alá helyeznék a kormányfőt, akinek így a bíróság engedélyét kellene kérnie ahhoz, hogy részt vegyen egy nemzetközi találkozón.
Ebben a helyzetben – Bukarestben legalábbis – természetes, hogy az eddig minden oldallal és párttal együtt kormányzó, és ennek „jutalmaként” most ideiglenes kormányfőként tevékenykedő Gabriel Oprea azt jelezte, hogy támogatja Johannis javaslatát.
Vezető helyzetbe kerülve elkezdte a rugalmas elszakadást a korrupciós ügyek által rommá tépázott Pontától és a PSD-től, és miközben még azt hangoztatja, hogy támogatja a koalíciót, máris gesztusokat tesz az államfő és annak volt pártja, a PNL felé, kikövezendő az utat a liberálisokkal közösen folytatandó kormányzás felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!