2010. december 06., 10:432010. december 06., 10:43
A szükséges számú aláírás persze valószínűleg összegyűl majd – még ha az MPP-vel kapcsolatos tapasztalatok alapján valószínűnek tűnik is, hogy lesznek olyan erők, amelyek kevésbé sportszerű eszközöket is igénybe vesznek majd annak érdekében, hogy megnehezítsék az új párt bejegyzését. De miért is van szükség egy új pártra?
Az EMNT-vezetőknek abban igazuk van, hogy az RMDSZ túlságosan is részévé vált a bukaresti politikai érdekcsoportoknak, és túlságosan is csupán a bukaresti alkuk függvényévé tette a romániai magyarság jogérvényesítését, ami által háttérbe szorult az autonómiaigény. Ahhoz is kevés kétség fér, hogy az MPP nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, csak kevés helyen tudott hiteles alternatívát nyújtani az RMDSZ-szel szemben. A néppárt elismertsége mindezek fényében annak függvénye lesz majd, milyen üzenetet fogalmaz meg, azt milyen hatékonysággal tudja eljuttatni a választókhoz, és hogy ezáltal milyen mértékű hitelességre tud szert tenni.
A párt üzenete világos: az autonómia jelszavát tűzte zászlajára – azonban az MPP-től eltérően nem csupán a Székelyföldre korlátozva, ami szélesebb támogatói kört jelenthet. Ehhez azonban tételesen el kell magyaráznia a polgároknak, mi is az az autonómia, és miért ugyanolyan fontos, mint mondjuk a munkahelyteremtés. Az új párt helyzeti előnyben van az MPP-hez képest, hiszen míg a polgári párt indulásakor a Fidesz ellenzékben volt, az EMNT és a néppárt most egy erős, kétharmaddal rendelkező budapesti kormány támogatását tudhatja maga mögött.
Ez azonban nem elég – hiteles politikai program is szükséges ahhoz, hogy a választók is legitimálják. Ha nem lesznek előrehozott választásk, a 2012-es önkormányzati választásokon derül ki, milyen tárgyalási pozícióból kezdeményezhet egyeztetéseket a néppárt a másik két párttal az esetleges közös választási szereplésről. Azt ugyanis bizonyára senki sem akarja, hogy a három párt rivalizálása miatt a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül maradjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok