VEZÉRCIKK – Példaértékű és ígéretes kezdeményezés indult útjára hétfőn Kolozsváron a kisebbségi kulturális charta aláírásával.
2015. szeptember 21., 22:482015. szeptember 21., 22:48
2015. szeptember 21., 22:492015. szeptember 21., 22:49
A ma még általános célkitűzéseket tartalmazó, mégis cselekvési tervként elképzelt projekt súlyát elsősorban az abban részt vevők adják: a kincses város kulturális és művészeti intézményei, valamint román, magyar, német, roma és zsidó szervezetek, egyesületek.
Összefogásuk célja hasonlóképpen örvendetes és nemes: kidomborítani és kiaknázni Kolozsvár nyelvi, kulturális és vallási sokszínűségét, megteremteni az évszázadok óta együtt élő különböző nemzeti közösségek, az eltérő kultúrák közötti párbeszédet, az „átjárást”. Ennek tulajdonképpen az volna a lényege, hogy az Erdély szellemi, kulturális és gazdasági fővárosában élő nemzetiségek ismerjék és értsék meg egymást.
Majdhogynem azt írtam, hogy jobban, ámde a mindennapok valósága rendre azt bizonyítja, hogy románok, magyarok, cigányok és zsidók – társadalomkutatók által használt terminológiával élve – „párhuzamos” világban élnek, kevés kivételtől eltekintve nem törekszenek kapcsolatot létesíteni egymással. Holott az egymás szokása, gondolkodásmódja iránti érdeklődés hiánya, a másik meg nem értése vagy félreértése okozza a legtöbb konfliktust: ez is közrejátszik abban, hogy a románok sokszor mérlegelés nélkül lesöprik az asztalról a magyarok igényeit, mi pedig sovinizmust kiáltunk akkor is, amikor egy-egy elutasításnak nem ez a mozgatórugója.
Egymás megismerését szolgálja például a kolozsvári magyar színház előadásainak román feliratozása vagy a Kolozsvári Magyar Napok többségieket is célzó rendezvényei. A chartában rögzített pontok kimerítéséhez, az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez, egyáltalán a normalitáshoz azonban ennél több kell, mindenekelőtt az önkormányzat részéről.
Attól az Emil Boc polgármestertől, aki éppen hétfőn azt nyilatkozta, hogy annak az elvnek a híve, miszerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, eközben viszont évek óta azzal utasítja el a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését, hogy a kincses város magyarsága nem éri el a lakosság húsz százalékát. Érdemes volna tehát beiktatni a kolozsvári charta célkitűzései közé azt is: fogjuk szaván a polgármestert!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!