2011. december 16., 10:272011. december 16., 10:27
Mindkét fél presztízskérdésnek tekinti a győzelmet, amelynek révén bizonyíthatja felsőbbrendűségét. A közismert történelmi okok miatt a mindenkori magyar–román mérkőzések is a kényes kategóriába tartoznak, ez azonban rendszerint csupán olyankor okoz problémát, amikor a két ország csapatait összesorsolják valamely nemzetközi tornán. Más azonban a helyzet, amikor két, egymással hagyományosan rossz viszonyban lévő nemzet fiainak nem egymás ellen, hanem azonos csapatban kell küzdeniük. Ilyen a román jégkorong-válogatott helyzete, amelynek gerincét minden korosztályban magyarok adják, lévén, hogy a Székelyföldön hagyományosan magasabb szinten művelik a sportágat, mint az ország más vidékein.
A lappangó nemzetiségi ellentétek meglétét az U16-os válogatott körül most kipattant botrány is bizonyítja, bár azért tizenöt éves srácok esetében még túlzás etnikai konfliktusról beszélni – főleg, hogy ilyen közegben gyakoriak a keményebb beavatási szertartások, és a konfliktusok nedves törülközővel való lerendezése sem ritka. Amíg ennek nyomán senki sem szenved maradandó testi vagy lelki sérülést, nincs is baj. A vétkeseket persze felelősségre kell vonni, az igazi veszély azonban ott kezdődik, ha a fősodratú média lecsap a történetre, és szenzációhajhászásból, vagy ami még súlyosabb, rosszindulatból túldimenzionálja az ügyet.
A bukaresti bulvármédia magát hírcsatornának, illetve sportnapilapnak hirdető része valóságos hecckampányba kezdett, amelyben hajmeresztő blődségek közzétételétől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy azt a látszatot keltsék: a románok a magyar fenyegetés miatt nem érezhetik biztonságban magukat a saját hazájukban. Primitív gyűlöletkeltésről van szó, amely nemcsak az öltözőben, de az élet minden területén tovább mérgezi a viszonyt. Ennek már rég nincs köze a sporthoz – ha csak nem abban az értelemben, hogy egyesek a konfliktus apropóján az uszításból űznek sportot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok