JEGYZET – Háborogtak és hőbörögtek a honfiak, dagadó kebellel tiltakozva az ellen, hogy ingyenes felkészítő órákkal segítenének az érettségi előtt álló székelyföldi ifjakon, elsősorban a román nyelv és irodalom kettős vizsgára készítve fel őket, magyarországi segédlettel.
2015. január 20., 20:232015. január 20., 20:23
Ez az utóbbi információ váltotta ki a nemzeti haragot: milyen jogon merészelnek beleszólni, hisz ez a legszentebb belügyek egyike, lévén az országocskánk nyelvecskéje. Jól ismert szöveg, már 90 előtt is sok évvel ez volt a sláger, a belügyekbe való be nem avatkozás szentsége. És természetesen az anyanyelv kérdése.
Évtizedek óta a legkülönbözőbb foglalkozású, korú és nemű embereknek magyaráztam én is, ami a napnál világosabb: ha szülőanyja kizárólag egyetlenegy lehet valakinek, akkor anyanyelvből sem lehet több. De hiába.
Pedig a szülőanya fogalmát senki nem vitatja, a legmodernebb lombikbébi- és béranyaprojektek ellenére sem, a logikai sornak a nyelvig történő végigvitelével mégsem boldogulok. Az ellenérv mindig az, hogy igen, de az ország nyelve. Arra egy pillanatig sem gondolnak, hogy ha nem toszogatnák évek óta a román nyelv idegen nyelvként tanítását a más anyanyelvűek számára, akkor nem lenne a sok sikertelen vizsga, a növekvő frusztráltság és a potenciális feszültséggóc.
Az iskolai programokon túl a háborgó-hőbörgő honfiaknak nem ártana egy kicsit a saját portájuk előtt sepregetni, meghallgattatni például az egy ideje a legvéresszájúbb magyarellenességet büszkén vállaló, magát a leg-legnek hirdető hírcsatorna „sztárriportereit” egy tanítónővel és megkérdezni, milyen érdemjegyet adna egy így beszélő magyar, szlovák, tatár gyereknek.
A lihegő, hadaró zsurnaliszták még azt sem tudják, hogy az egyszerű halandónak egyetlen élete van, akkor is, ha valamilyen esemény kapcsán több emberről beszélnek, ahogy azt sem tudják, hogy ha valami kitűnő, az nem abszolút és nem relatív, de hadilábon állnak az egyes és többes szám, a főnév-melléknév egyeztetésével is, hogy az idegen szavak ejtését ne említsem.
A dagadó keblű honfiaknak ezzel kellene foglalkozniuk, hisz a tévéműsorokat nézik olyan hazafiak is, akik más országban keresik a betevőt. És sajnálkozva váltanak csatornát, hisz nem érdemes azokat az önfényezőket hallgatni, akik még a saját anyanyelvüket sem beszélik helyesen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!