VEZÉRCIKK – Az Egyesült Államok tisztában van a romániai restitúció anomáliáival, beleértve a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról született bírósági ítélet hordozta veszélyeket, mégsem tanúsít különösebb érdeklődést az ügy iránt.
2014. december 08., 20:212014. december 08., 20:21
Tavaly júniusban 21 amerikai képviselő levélben kérte többek között John Kerry külügyminisztert, gyakoroljon erőteljes nyomást a bukaresti kormányra, hogy az vessen véget „az igazságszolgáltatás megcsúfolásának”, és maradéktalanul szolgáltassa vissza az elkobzott egyházi vagyont. Továbbá arra is kapacitálták az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy kísérje figyelemmel a háromszéki kollégium sorsát.
A külügyminisztérium akkoriban hangsúlyozta, hogy a romániai tulajdon-visszaszolgáltatás „kulcsprioritás” az amerikai kormány számára, sőt azt is megígérte, hogy szószólója lesz egy „józan, a jogállamiságon alapuló” bírósági ítélet meghozatalának.
Nos, a Mikó-perben foganatosított visszaállamosítás mindennek nevezhető, csak józannak és a jogállamiságon alapulónak nem, Washington mégsem érzi fontosnak felemelni a szavát az ellen, hogy Romániában visszafordítható folyamattá válhat a tulajdon-visszaszolgáltatás.
Különösen furcsa hozzáállás ez az emberi és közösségi jogok tiszteletben tartására, a jogállamiságra oly érzékeny Amerika részéről, amikor azt tapasztaljuk, hogy ezzel egy időben a washingtoni adminisztráció például folyamatosan aggódik a magyarországi demokráciáért, az ottani civil szervezetekért. És úgy foganatosít kitiltást magyar állami tisztségviselőkkel szemben, hogy közben nem ismerteti az intézkedés pontos okát, csupán meglebegteti a korrupció gyanúját.
Arról nem beszélve, hogy a budapesti nagykövetség ügyvivője szinte törzsvendégnek számít az ellenzék kormányellenes megmozdulásain. Bízzunk benne, hogy a bukaresti amerikai diplomáciai képviselet munkatársain is úrrá lesz ez a fajta ügybuzgalom, miután a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány a napokban tiltakozó dokumentumot juttatott el a Fehér Háznak a Mikó-ügy miatt.
Persze csak akkor, ha Amerika számára valóban prioritás a romániai restitúció és a jogállamiság, és még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy kettős mércével méri kelet-európai partnereit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!