2012. augusztus 09., 07:032012. augusztus 09., 07:03
Nincs okunk kételkedni abban, hogy ökölvívásban a dobogó legfelső fokára csakis ő léphetett volna. Hiába lett ugyanis felfüggesztett bokszzsák, amit hétmillióan pofozgattak, a sokadik menet végén mégis ő lehet a ring királya, technikai KO-val.
Az ellentábor ne keseredjen el: a kosárlabda tuti aranyérmét nekik, azazhogy egy Coloneşti nevű település „gerinces” lakóinak köszönhetnénk. Az odavalósiaknak bizonyítottan kitűnő a lyukérzékenységük, hiszen a nemrég lezajlott népszavazáson 184%-os teljesítménnyel szórták tele szavazólapjaikkal az urnákat. A fogadóirodák szerint az Olt megyei község polgáraiból verbuválódott álomcsapattal szemben, ekkora találati arány mellett a sztárokkal felálló, verhetetlen amerikai kosarasok totálisan esélytelenek lennének. Íjászat terén pedig mindent elmond egy bizonyos tévéstáb várható eredményéről az az aktualizált ima, hogy „A sagittis valachorum Tertia Antenae libera nos, Domine!” („A román Antena 3 nyilaitól ments meg, Uram, minket!”).
Politikusaink kedvenc számaikban, a tornában és súlylökésben egymást licitálnák felül. Egy részük fantasztikusan hajladozik hol ide, hol oda, a többiek a sulykot még Brüsszelig is el tudják hajítani, szó szerint földbe döngölve az EU hüledező illetékeseit. A súlyemelő adófizetők erőfeszítései dacára pénznemünk árfolyama közben egyre-másra dönti a magasugrási rekordokat.
A 3000 méteres akadályfutásban a kenyaiak jókora hátránnyal érkeznének célba a román kormánypárt vezetői után. Ők ketten ezenfelül a férfi szinkronúszásban is nagyot alkotnának, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felvenné ezt a sportágat a játékok programjába. Ehhez csak az szükséges, hogy az egyikük híven „másolni” tudja a másik mozdulatait, e téren pedig az illető doktorátusi szintű tapasztalatokkal rendelkezik. A vizes versenyekhez tartozik az igazi sikersportágunk is, ami nem más, mint a műugrás.
Zuhanni roppant szépen tudunk (az elmúlt 22 évben többször is volt rá példa). De most hagyjuk előbb a politikai elitet ugrani a mélybe a tízméteres trambulinról.
Nem kizárt ugyanis – szárazság van –, hogy a medencében alig van víz…
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.