2010. augusztus 04., 11:132010. augusztus 04., 11:13
Az eddig is sejtett csalók száma rekordmennyiségű az országban, de vigasztalásul elkészült az országimázs, ami – jellemzően – egy feltehetően lopott lapiból áll. Hurrá! Arról már nem is szólok, hogy hány millió vagy százezer lej, esetleg euró kelt el a kárpáti kertre (explore the Carpathian Garden – fedezd fel a kárpáti kertet, Románia új arculatának szlogenje), tudniillik csak olyan számokat jegyzek meg, amelyet pénzben, egy összegben még el tudok képzelni.
Ez pedig maximum a havi lakbérem összegéig terjed, ami a legnagyobb kiadásom. Aggodalomra azért semmi ok, az amerikaiak ismét bebizonyítják, hogy segítenek ezen a másik világon, jön a felmentősereg egy szurival, ami stresszoldó kapszulát tartalmaz. Szóval reggel belövöd magad, boldogan elmész dolgodra, mert az agyadat tudatmódosítottad, így a délutáni rémhírekre is marad lelkierőd, ahol elmondják neked, az AH1N1 mellett milyen egyéb fertőzéseknek vagy kitéve, s hogy holnap hány százalékkal fizetsz többet a szociális segélyesek javára, kik mercijükbe a benzint is a te pénzedből vesznek. Rezzenéstelen arccal észleled, hogy idegen helikopterek potyognak az égből, elöljáróink pedig minden nap farkast kiáltanak, s úgy érzed, sosem lesz a mesének vége.
Tűröd a kánikulát, kisvödörrel mered ki a vizet a nyári konyhából, közben azon csodálkozol, hogy tud vezetni egy vak. Kicsit később kiderül, nem is tud vezetni, hiszen ártatlan, értékes embereket ütnek el nap mint nap az utakon. Na ekkor lövöd be magad másodszor. Megpróbáltam összefüggést találni az országbrand és a reális Románia között. Sok találgatás után, melyen megbukott a turistaparadicsom, rájöttem, a kapcsolat a kertben van; az állatkertben. Már nem sok fejlesztést kell elvégezzenek nagyjaink, csupán ráccsal kell elválasztani a különböző állatfajokat, el kell kertelni románt a magyartól, cigányt a nyugdíjastól, a határokat le kell zárni, és nagy összegű belépőjegyet szedni. Az arculattervezőknek meg egy zsák pénzzel megpótolni a bérüket, hogy a szlogent aktuálisra cseréljék: Romania, explore the Carpathian Zoo.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.