Hirdetés

Állást foglalni

VEZÉRCIKK – A romániai államfőválasztás kapcsán magyar szempontból egy dolog biztos: hogy jó érzésű ember Victor Pontára nehezen szavazhat.

Balogh Levente

2014. november 13., 20:152014. november 13., 20:15

Bár a Ponta győzelme révén a kormányon maradásban reménykedő RMDSZ szinte már szerelmi vallomásnak beillő mondatokkal dicsérte, Klaus Johannist pedig ócsárolta, (ha ehhez hozzáveszszük, hogy Kelemen Hunor a Ponta által kormányfőnek jelölt Călin Popescu-Tăriceanut kísérgette a Székelyföldön, annak kampánykörútján, eléggé hiteltelen, hogy a szövetség hivatalosan egyik jelölt mellett sem áll ki), a PSD-elnök elmismásolt plágiumügye, pártja illetékeseinek Ceauşescu-kort idéző magyarellenes megnyilvánulásai, illetve a pártban burjánzó parttalan korrupció teljesen alkalmatlanná teszi az ország legmagasabb közjogi tisztségére.

A dilemma az, hogy magyar szempontból ellenfele, Klaus Johannis sem tűnik sokkal ígéretesebbnek. Az elmúlt hetekben egyes fórumokon magyar hozzászólók, bloggerek szinte már egzaltált hangnemben kardoskodtak amellett, hogy csakis rá, a nyugati civilizációt képviselő erdélyi jelöltre szabad szavazni a posztkommunista, korrupt maffiagépezet megtestesítőjével szemben, szinte már emberfeletti lényként tüntetve fel a jobboldali jelöltet, csak azért, mert erdélyi és kisebbségi.

Ez azonban nem változtat azon, hogy a magyaroknak igazából soha semmit sem ígért. Az autonómia gondolatát pedig konkrétan is elutasította. Nemcsak most, a kampányban, amikor ez abból a szempontból érthető, hogy ellenfelei azonnal soviniszta lejárató hadjáratot indítottak volna ellene, magyarbérencként feltüntetve őt. Hanem már korábban, évekkel ezelőtt. És ha higgadtan megvizsgáljuk a képet, afölött sem könnyű elsiklani, hogy a mögötte álló pártok, a PNL és a PDL is megmutatták már, hogy nem sokkal jobbak a PSD-nél.

Csakhogy az elmúlt napokban a PSD és Ponta ismét csak bebizonyította: győzelme érdekében mindenen átgázol, törvényen, alkotmányon és emberi jó érzésen egyaránt. Miközben Ponta magyar szavazatokra hajt, burkoltan azzal vádolta meg Johannist, hogy az ország területi egységére tör, amikor azt mondta, csak az a Szilágyi Zsolt támogatja őt, aki a pontai hazugság szerint „el akarja szakítani Erdélyt”.

Arról nem is beszélve, hogy a magyargyűlölő Corneliu Vadim Tudor és a parttalanul populista Dan Diaconescu is „méltónak” tartja arra, hogy őt támogassa a második körben, ami már önmagában elég ahhoz, hogy bármilyen jó érzésű ember még a gondolatát is elutasítsa annak, hogy rá szavazzon.

A külügy össze-vissza halandzsázik arról, hogy a törvények nem teszik lehetővé a külhoni szavazókörök számának növelését, ahelyett, hogy azon igyekezne, miszerint a szavazási helyszínek számának bővítésével biztosítsa a külföldön élő román állampolgárok számára, hogy élhessenek alkotmányos jogukkal. Mindezt azért, mert köztudottan a jobboldal felé húznak, és ennek hangot is adtak.

Emellett az is kiderült, hogy a PSD helyi kiskirályai nyíltan megfenyegették és megzsarolták a helyi intézmények vezetőit, iskolaigazgatókat és más illetékeseket, hogy pénz és állás nélkül maradnak, ha nem segítik Ponta győzelmét. Közben pedig – szintén PSD-s sugalmazás nyomán – az ortodox templomokban is zajlik az uszítás a nem román és nem ortodox Johannis ellen. Ilyen körülmények között magyar szempontból nem biztos, hogy a távolmaradás a legjobb opció.

Persze nincs szó arról, hogy Johannis lenne az ideális jelölt, azonban a jelek szerint most a nem szavazás, az, ha a PSD-vel szemben álló erdélyi erők nem mozdulnak meg kellő számban, Pontának, a totális, korlátlan és gátlástalan PSD-uralom megvalósulásának kedvezne.

Aki ezt nem szeretné, az vasárnap állást foglalhat ellene, azáltal, hogy – ha nehezen is, de elvonatkoztatva attól, hogy milyen pártok állnak mögötte – elmegy szavazni, és ad egy esélyt Johannisnak. Ha másra nem, legalább arra, hogy ellensúlyt képezzen a PSD-vel szemben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 15., vasárnap

A szabad sajtó napjára. Diverziók a sajtószabadság ellen

Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.

A szabad sajtó napjára. Diverziók a sajtószabadság ellen
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot
2026. március 10., kedd

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság
2026. március 06., péntek

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Az iráni rezsim végnapjai?
Az iráni rezsim végnapjai?
2026. március 06., péntek

Az iráni rezsim végnapjai?

Hirdetés
2026. március 03., kedd

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág
2026. február 22., vasárnap

Vukovári mementó. Az orosz–ukrán háború kirobbanásának negyedik évfordulójára

Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.

Vukovári mementó. Az orosz–ukrán háború kirobbanásának negyedik évfordulójára
2026. február 20., péntek

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Képmutató Románia, avagy államilag etetett egyenruhások, hoppon maradt tanárok

Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.

Képmutató Románia, avagy államilag etetett egyenruhások, hoppon maradt tanárok
2026. február 13., péntek

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?

Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?
Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?
2026. február 13., péntek

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?

2026. február 06., péntek

A DK és a magyarellenes uszítás mint kampányeszköz

A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.

A DK és a magyarellenes uszítás mint kampányeszköz
Hirdetés
Hirdetés