2011. január 21., 10:482011. január 21., 10:48
Mivel pedig ez a tét nem kicsi, már egy egyszerű szoborátadás is kampánytémává válik. Mint például a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport ügye, amelyet ugyan már restauráltak, ám hivatalosan még nem avatták újra. Az RMDSZ elnöki tisztségére törő művelődési miniszter, Kelemen Hunor mindenesetre szeretne még az elnökválasztó kongresszus előtt túl lenni e fárasztó, de mégis nemes feladaton, a budapesti kormány művelődési államtitkára viszont a kongresszus utánra halasztaná az eseményt, hogy azt ne lehessen kampányrendezvényként értelmezni.
A miniszter sajtósa erre szorgalmasan nem érti, mi köze lehetne a kampányhoz az avatásnak – holott azt egy elemista is tudja, hogy egy politikus imázsának még akkor is jót tesz, ha egy nemzeti jelképnek számító műalkotás újraavatásánál pózol, ha amúgy a szervezeten belül sajátos belső demokrácia érvényesül, miszerint a kongresszusi küldöttek teljesen szabadon arra a jelöltre szavaznak, akit a pártvezetőség futtat, ez a jelölt pedig történetesen maga a miniszter. (Igaz, éppen azért, mert a választás ennyire lefutottnak tűnik, nem is lenne fontos halogatni azt az avatást.) De hasonló a helyzet az egyszerűsített honosítás ügyével is, amelyben a bihari RMDSZ égeti magát egyre lelkesebben.
Miután hanyatt-homlok igyekeztek ők is tájékoztatni a polgárokat az állampolgárság megszerzésének mikéntjéről, nehogy már az EMNT arassa le a babérokat, és sikerült beleszaladniuk egy óriási bakiba – olyan könnyítésről számoltak be büszkén, amelyet a magyar kormánynak egyszerű, józan ésszel felfogható okokból esze ágában sincs meglépni – továbbra sem hajlandóak elismerni tévedésüket, és trükközéssel, ferdítésekkel és vádaskodásokkal próbálják magyarázni a magyarázhatatlant. Márpedig jó lenne, ha végre észhez térnének. Az ugyanis hagyján, ha magukat lejáratják – de a folyamatos és agresszív kampányolással azt az ügyet is magukkal ránthatják, amelyet olyan nagy hévvel próbálnak képviselni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.