Lehet fanyalogni, demokráciát hiányolni, sötét korszakokat idéző szavazógépet kiáltani, ha egy kongresszusi dokumentumot vagy jogszabálytervezetet csont nélkül emel törvényerőre az arra hivatott grémium.
2013. június 13., 11:162013. június 13., 11:16
Több esetben azonban éppen az előkészítő munka alapossága rejlik a felszín simaságában, nem pedig a diktatúra terrorja.
A román alkotmánymódosítás műhelymunkája viszont leginkább a medve viccbeli feketelistájára emlékeztet, amelyről bármikor le lehet kerülni, csak rá kell kérdezni. Némi túlzással eddig csak a nemzetállamiságot kimondó első cikkelyre való javaslatot nem kellett visszavonni, no meg a népszavazási részvétel küszöbének csökkentését. Mert például hiába hányta a keresztet a közel teljes román társadalom, a családmodell vagy a homofóbia kérdését egyaránt visszautalták átgondolásra.
A nyugdíjasévekre szánt hintaszékét próbálgató államelnök rá is érzett a „még az is lehet, hogy ki tudja\" stabilitású helyzetben rejlő lehetőségre. Máris jelezte: készen áll újra megnépszavaztatni a parlament karcsúsítását célzó korábbi elképzelését, ha alkotmánymódosító igyekezetében a kormány nem veszi figyelembe a 2009-ben hasonló tárgyban kiírt referendum egyértelmű, ám a kormánypártok által csak véleménynyilvánítónak ítélt eredményét. Nem nehéz megjósolni, mit mondana a vox populi, ha újra megkérdezik a témában. A mozgósítás során nem kell egyebet meglovagolni, mint a pénztelenséget, a politikai osztály kivételezettségét, a társadalmi áldozatvállalás terén tanúsított szolidaritás vélt vagy valós hiányát. A fokozott takarékossági intézkedésekre való uniós felhívásokat talán nem is érdemes belekeverni, nehogy megzavarja a nép egészséges, zsigeri felháborodását.
Băsescu ékverése a romániai magyarság számára is hozhat a konyhára. Kérdés, hogy vezetői továbbra is a minél nagyobb létszámú parlamenti képviseletet kívánják fenntartani, vagy megpróbálják a közösség elemi érdekeit is hozzávarrni az egyelőre szánalmas fércmunkához. Az államelnök „diverziója\" mindenesetre időt adhat a magyarságra leselkedő veszélyek elleni hatékonyabb felkészülésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!