JEGYZET – Valamiféle tudatalatti oka lehet annak, hogy nyelvünk olyan hamar elfogadta a négyzethálós jelzőt a hajdan jól bevált kockásnak mondott füzet helyett.
2014. november 25., 20:392014. november 25., 20:39
A világnak ezen a részén ugyanis előbb negyvenöt esztendőn át az intézményesített hazugságokra épülő, a „rothadó kapitalizmust dicsőségesen lepipáló” csődtömegben próbáltunk meg evickélni, negyedszázada pedig az említett lepipálást eltitkolni akaró beépülési igyekezetben.
S mivel a hátrahagyott hetven év egyik akciója sem sikerülhetett merő igazmondással, újra meg újra elő kellett kapni a számtani alapműveleteket: összeadtak, kivontak, osztottak, szoroztak, mindig úgy, hogy az eredményben talán már a második elemi elején járó kis nebuló is felfedezte volna a hibát, de e nélkül a jól megfontolt matekháló nélkül egyszerűen nem lehetett semmihez sem fogni.
Az utóbbi tíz-tizenöt esztendő kormányai viszont – ők tudják miért – vérszemet kaptak, és nem vesztegették már az időt megfontolásra, hanem a vadnyugati hősökhöz hasonlóan csípőből tüzelték szét maguk körül a különböző hajmeresztő, a hiteles tények támasztékát majdnem teljesen nélkülöző adatokat.
Különösen a fűt-fát ígérő kampányokban dobálóztak ezres nagyságrendű sztrádakilométerekkel, kecsegtető százalékú jövedelemnöveléssel, költségcsökkentéssel, amikor viszont esedékessé vált a beígért „zöldségfelhozatal”, gyorsan sikerült újabb rögtönzött füllentésekkel a távolabbi jövőbe billenteni a határidőket.
Ám az épp lezajlott elnökválasztás két fordulója között csúnyán belegabalyodtak azokba a számítgatásokba, hogy az első forduló listáját díszítő, a továbbjutáshoz elegendő voksot nem szerző jelöltek kinek milyen arányban fogják átnyújtani a nevük mellé biggyesztett pecsételéseket. Épp csak arról nem beszéltek (vagy én nem hallottam), hogy milyen és hány rétegű szalagcsokorral átkötött díszdobozban történik majd az átadás. Hogy a pecsételést hús-vér emberek végzik, teljesen elsikkadt a számok között.
De ahogy az már máskor is megtörtént, a fagylalt visszanyalt, a modern fegyvereknek is dicsőségére váló sebeket ejtve. Más szóval, éppen a saját megítélésük szerint a számtani hálót a legügyesebben manipulálók gabalyodtak bele annyira, hogy legfeljebb csak a kiadós hazugsághatványok menthették volna meg őket a bajtól, a hatványozás viszont már túllépi az alapműveletek keretét. Vagy talán a felnőtté váló választók tűréshatárát?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!