Akadémikusokról, tényszerűen

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) kedden, az esemény után négy nappal bocsátott ki közleményt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnökének, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorának találkozójáról. A beszámolóból kiderül, hogy a megbeszélésre az MTA KAB éves, a kincses városban lezajlott közgyűlésének apropóján került sor, mégpedig Pop kezdeményezésére. „A rövid beszélgetés során a két intézmény, az MTA és a BBTE eddigi tudományos kapcsolatairól esett szó, tudományos és tudománypolitikai, szervezési, illetve az együttműködést illető kérdésekről. Érintették az MTA körüli átalakításokat is, ugyanis ez közvetett módon az erdélyi magyar tudományos életet is érinteni fogja” – szerepel a közleményben, amely arról is említést tesz, hogy a megbeszélés szimbolikusnak nevezett fotózással zárult: a két akadémia elnöke a BBTE névadó tudósainak – Bolyai János és Victor Babeș – képei előtt tisztelegve „fejezte ki annak reményét, hogy az eredményes tudományos kapcsolatok oda nem illő tényezőktől függetlenül, zavartalanul fennmaradhatnak, erősödhetnek”.

És ezután következett a „felelősen gondolkodó sajtóorgánumoknak” szánt jótanács a KAB részéről, miszerint a találkozót „ne használják fel hangulatkeltésre a román és magyar tudományosság között, sem más önző politikai célokra”. „Tiszteljék meg közérdekű munkánkat azzal, hogy ha tájékoztatnak erről az eseményről, akkor azt objektíven, a tények birtokában teszik” – kéri a Kolozsvári Akadémiai Bizottság.

Nos mi sem áll tőlünk távolabb, mint hogy ne tegyünk eleget a tudós testület területi bizottsága felkérésének. És mivel magunk is az objektivitás hívei vagyunk, lássuk hát a tényeket! Tény, hogy a történész végzettségű, a Román Akadémia elnöki tisztségét tavaly április óta betöltő Ioan-Aurel Pop nem kedveli a magyarokat, és ennek nyilvános beszédek, sajtónyilatkozatok alkalmával rendszeresen hangot is ad. A bukaresti tudós testület által működtetett Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS) korábbi rendezvényén például a BBTE rektora azt állította, hogy Románia „Magyarországgal is információs és kommunikációs háborút visel”, Budapest pedig „saját költségvetéssel rendelkező állami főosztályt hozott létre Trianon 100 elnevezéssel”. (Amiről ugye kiderült, hogy hazugság, hiszen a Trianon 100 nem kormányzati intézmény, hanem tudományos kutatókból álló munkacsoport, amely éppenséggel a Magyar Tudományos Akadémia Lendület nevű, fiatal kutatók számára kiírt pályázatán nyert támogatást a békeszerződéssel kapcsolatos ismeretek kiegészítését, összegzését és közzétételét célzó ötéves projektre.) Ugyanez a Ioan-Aurel Pop 2017-ben gyakorlatilag „kitessékelte” az országból Kelemen Hunort, miután az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at. „Ha nem ismered el a román nemzeti ünnepet, nem élhetsz ebben az országban” – fogalmazott a BBTE rektora, aki szerint a nemzeti ünnep „megtisztelése” bármelyik ország polgára számára kötelesség. A kolozsvári történész ugyanakkor olyat is mondott már – magyar történésztársai nem kis elképedésére –, miszerint a kincses városban született Mátyás király „tudatában volt római örökségének és annak, hogy a rómaiaktól származik”. Pop egyébként tavaly cáfolni volt kénytelen azokat a dokumentumokkal alátámasztott állításokat, miszerint együttműködött a kommunista román titkosszolgálattal, a Szekuritátéval.

Mármost úgy véljük, ezeknek a tényeknek a megemlítése mind elengedhetetlen, amikor a két akadémia vezetőjének kolozsvári megbeszéléséről hírt ad a média. Még akkor is, ha ezek a tények sokakat zavarnak...