Az egyik csíkszeredai üzlet, illetve több székelyföldi önkormányzat elleni hatósági zaklatás, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetőségének felháborító döntései is rávilágítanak arra a kettős mércére, amit a román hatóságok a magyarokkal szemben alkalmaznak, illetve arra, hogy gyakorta éppen a kisebbségek védelméhez kapcsolódó jelszavakat hangoztatva tartják fenn a kisebbségekkel szembeni elnyomást.
2013. május 06., 04:512013. május 06., 04:51
Mint ismeretes, a fogyasztóvédelmi hatóság azért bírságolt meg immár több ízben egy csíkszeredai üzletet, mert a törvényi előírások ellenére nem látta el minden termékét román tájékoztató felirattal. Az eljárás elvileg jogos, de nem nehéz fölfedezni a rosszindulatot a hatóság részéről: ezzel próbálják fenntartani a mítoszt, hogy a Székelyföldön nem lehet románul kenyeret vásárolni. Miközben például a 25 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős magyar közösséggel rendelkező Nagyvárad önkormányzata nyugodtan gyakorlatot csinálhatott abból, hogy az önkormányzati intézmények egy részében esze ágában sincs kihelyezni a magyar feliratokat, bár szintén törvény kötelezi rá.
Ugyanilyen felháborító, amikor az identitásukat, kultúrájukat óvó magyarokat vádolják a románok diszkriminációjával. Ezért torpedózta meg a MOGYE vezetése, hogy a magyar tanulmányi vonal feltételül szabja az új oktatók felvételénél a magyar nyelv ismeretét, ezért vegzálták a hatóságok a székelyföldi önkormányzatokat, amikor bizonyos tisztségek betöltéséhez szintén megkövetelték a magyar nyelvet (miközben azt senki nem kifogásolja, ha egy multicég kizárólag angol vagy német nyelven hirdet meg egy állást), és ezért indult gyűlöletkampány a magyar identitás megőrzését szorgalmazó nagybányai kiáltvány ellen.
Cinikus módon azt sugallják, hogy a kisebbség akarja diszkriminálni a többséget – holott a józan észre apellálva egyértelmű, hogy magyar többségű közegben a hivatalnokoknak, illetékeseknek ismerniük kell a lakosság, a diákok nyelvét.
Ideje lenne az illetékes európai fórumokat is értesíteni arról, hogy a modellértékű kisebbségpolitikájáért agyondicsért Romániában épp a jogvédelem jelszavait alkalmazva követik el a legdurvább jogtiprásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!