2013. január 18., 08:002013. január 18., 08:00
A kezdeményezés részleteiről nem sokat tudni egyelőre, de elég sanyarú lehet a költségvetés helyzete, ha a fegyveres erők bevetésén gondolkodnak. Bár jómagam nem tudom, milyen tapasztalattal rendelkezhetnek a hadsereg egységei az adóbehajtásban – hacsak nem tekintjük ilyen irányú tapasztalatnak a mindenkori hadseregek azon, több évezredre visszatekintő szép hagyományát, hogy a meghódított területek lakosságát módszeresen és szakszerűen kifosztották –, a kezdeményezés szép perspektívákat nyithat meg. Például létrehozhatnák a hadsereg különleges adóügyi műveleti zászlóalját, amelynek tagjai a kommandós alakulatok számára kidolgozott kiképzést kapnák.
Az egység saját emblémát is kaphatna: az adóvitézek felvarróján például egy zsebben vájkáló vasököl viríthatna, vagy ha ezt túl agresszívnak találják a széplelkű politikai illetékesek, akkor két, keresztbe tett AK-47-es gépkarabély (lánykori nevén Kalasnyikov) fölött egy pénzes zacskó.
Aztán megnézném azt a notórius adótartozót, aki nem adja el az utolsó deszkát is a feje fölül, miután az adókommandó szabályszerű bevetés során egyszerre töri rá az ajtót és az ablakot, hogy a földre teperve őt és puskacsövet szorítva a halántékához, közölje: „Tisztelt adófizető polgár, Ön folyó év március 31-éig elmulasztott befizetni háromezer-ötszáz lejnyi adót. Hátralékának haladéktalan befizetésére ezúton szólítjuk fel, ellenkező esetben visszatérünk.” A korszerű és polgárbarát adóbehajtás eme hősei aztán akár külföldön is tevékenykedhetnének, ha ugyanis sikeres lenne a működésük, a klasszikus zsoldosseregek mintájára jó pénzért más, adóbeszedési gondokkal küszködő országoknak is bérbe lehetne adni őket.
A francia és a spanyol idegenlégió mintájára így létrejönne a román adólégió, amely bármely baráti kormány felkérésére kőkemény profizmussal sanyargatná az adóhátralékot felhalmozó vagy adócsaló polgárokat, tovább öregbítve ezzel Románia és zseniális kormánya hírnevét a világban.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.