2010. augusztus 06., 12:272010. augusztus 06., 12:27
Băsescu e nyilatkozatával biztosra megy: a bankok ma még nála és a gazdasági válság kezelésében eddig elégtelenre vizsgázott kormányánál is népszerűtlenebbek, ezért megpróbál ismét a kisembert megvédő hős szerepében tetszelegni. Csakhogy a bankellenes kirohanás hitelessége jócskán megkérdőjelezhetővé válik, ha megvizsgáljuk a körülményeket.
Magyarországon ugyanis nem csupán szájkarate zajlik a gazdasági válság kirobbantásáért felelőtlen ügyleteikkel részfelelősséget viselő, ám a válság idején is jelentős profitra szert tevő pénzintézetek ellen: különadót vetettek ki a bankokra, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió ezt hevesen ellenzi. Sőt a nyílt szakítást is hajlandóak voltak vállalni, amikor az IMF képviselői továbbra is ragaszkodtak a bankok megkíméléséhez és a jegybankelnök fizetésének szinten hagyásához. Romániában eközben egészen más irányba tartanak a dolgok.
Az ország gyakorlatilag az IMF gyámsága alá került, legalábbis ez tűnik ki a kormány szándékleveléből, amelyben a lehető legszánalmasabb módon meakulpázik amiatt, hogy a nemzeti bank vezetésére is kiterjesztette a közalkalmazotti bérek csökkentésére vonatkozó rendeletet. A demagóg, plebejus hangvételű bankellenes kampány persze enélkül is kerülendő lenne, hiszen evidencia, hogy egy gazdaság nem működhet hitelintézetek nélkül.
Ám azt a pénzintézeteknek, az IMF-nek és az EU-nak sem árt elfogadniuk, hogy nehéz helyzetben a bankoknak is ki kell venniük a részüket azon országok talpra állításából, amelyek eddig kedvező befektetői környezetet és profitszerzési lehetőséget, esetleg a csőd elkerülésére állami segélyt is biztosítottak számukra. Magyarországon ezt a kormány határozottan, de higgadtan tevőlegesen is előmozdítja – Bukarestben egyelőre csak melldöngetésre, a színfalak mögött pedig hátrasunyt fülű meghunyászkodásra futja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok