2010. július 16., 11:502010. július 16., 11:50
Az ügy hátterében állítólag az áll, hogy a Magyar Királyság aranybányászatának egykori fellegvárában a mesterséges betelepítések nyomán többségbe került nemzetiség egyes képviselőinek nem tetszik, hogy a város védőszentje a magyar államalapító, az meg pláne kiverte náluk a biztosítékot, hogy még egész alakos szobrot is állítani kívánnak neki. Pedig hát Szent István aztán igazán nem tehetett arról, hogy utólag őt választották a város védőszentjévé, arról pedig végképp nem, hogy a város középkori pecsétjébe is belekerült az alakja. A szóban forgó műalkotás ugyanis ezt a pecsétet ábrázolja, amelybe a történelmi hűség okán került volna bele az államalapító alakja is.
Mert hát természetesen ismét csak a történelemmel vannak problémák, a város mai többségét alkotók között állítólag olyanok is vannak, akik azt hiszik, hogy a település védőszentje a moldvai István fejedelem, akit a románok Ştefan cel Maréként, azaz Nagy Istvánként ismernek, és felháborodásuknak adtak hangot, amiért egyesek el akarják magyarosítani az uralkodót. Az eddigi tapasztalatok alapján persze azon sem lepődnénk meg, ha ezeket a hülyeségeket egyes, a valós történelmi tények elfeledésében érdekelt körök szándékosan terjesztenék, nem először történik meg, hogy történelemhamisítással próbálják „ősi” jogukat igazolni e vidékre. Ha a város középkori pecsétjében Traianus római császár lett volna látható, amint éppen a román nemzet létrehozásán ügyködik Decebal dák vezérrel, akkor persze minden könnyebb lenne, hiszen igazolhatná a kontinuitás-elméletet. De hát a pecsétben a magyar Szent István király látható, ez pedig kellemetlenül érinti a hamisításban érdekelt felet – ennek tudható be, hogy csak torz formában látnák szívesen az uralkodót. A helyzet az, hogy nem is gondolkodnak rosszul. Hiszen gondoljunk bele: melyik magyar gyerek lenne büszke arra, hogy a nemzetének államalapítója tulajdonképpen egy nagyméretű merőkanál volt?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok