2010. február 10., 10:162010. február 10., 10:16
Biztos vagyok benne, hogy nem kellett három hónapig gondolkozni rajta, de más törvénytervezetek bizony éveket is csücsülhetnek, míg egyáltalán szóba kerülnek. A törvényhozás indoka egyszerű: az utóbbi időszakban rengeteg fiatal került kórházba, mert ilyen drogokat használt a megengedettnél nagyobb mennyiséget, sőt több haláleset is történt.
De az a tény, hogy egy hét hónapos terhes nő került súlyos állapotban kórházba, mert túladagolta magának a hallucinogén szereket, nem a boltokat minősíti, hanem az ifjú hölgyet és neveltetését. Ennek ellenére elismerem, az országszerte könnyű drogot árusító több mint 500 bolt nem válik igazán a fiatalság neveltetésének javára. Másik ok, hogy a könnyű drog és a kemény drogok között csak egy lépés van, nem kizárt tehát, hogy illegális szereket is árultak, hiszen szakértők szükségesek annak a megállapításához. Ezek a hallucinogén szerek a központi idegrendszert befolyásolják, gyengítik az immunrendszert, és lelki függőséget okoznak. Mint az alkohol vagy a cigaretta.
Talán azokat is be kellene tiltani. De a közmondás szerint a tiltott gyümölcs édesebb, mint tudjuk, így hát ez sem megoldás, hiszen véleményem szerint csak úgy lehet megakadályozni, hogy valamilyen tiltott dolog az országba kerüljön, ha üvegbúra alá zárják, ahogyan a Simpsons-rajzfilm rendezői is mutatták. Akkor lehet, hogy a hidegtől és a sok hótól is megmenekülnénk, s nem kéne betiltani a telet, mert az utóbbi időben egyre több ember fagy meg. Nem lenne probléma abból, hogy az emberek az importárut vásárolják a hazai helyett, nagy keletje lenne a székely pityókának.
A panziók is lemondanának a külföldi turistákról, s miccs helyett mindenféle külföldi ételt utánzó menükkel rukkolnának elő, igaz kagylót csak tésztából látnánk. Amikor rájönnének, hogy fogytán van az oxigén, bevezetnék a sárga kódot, majd a narancssárgát, aztán a pirosat. Mikor már életveszélyesen kevés az oxigén, azon kezdenek el tanakodni, melyik etnikumot kéne feláldozni a közjó javára. De amíg nincsen búránk, van jogszabályunk és van feketepiacunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok