2010. október 21., 10:172010. október 21., 10:17
Persze utólag megmagyarázták az illetékesek, hogy félreértés történt, hiszen azt hitték, a jogszabályokat kedvezőtlenül véleményező szakbizottsági jelentésekről szavaznak, nem pedig magukról a törvényekről, és ez a bukaresti politikai kultúra szintjét ismerve tulajdonképpen nem is teljesen hihetetlen. Azonban néhány tényező miatt mégiscsak élhetünk a gyanúperrel, hogy nem csupán figyelmetlenségről van szó. Hiszen a PDL koalíciós partnere, az RMDSZ nevében nyilatkozó Máté András Levente szerint a szövetség honatyái például pontosan tudták, miről szól a szavazás, ennek tudatában voksoltak igennel az állami bevételeket jelentős mértékben csökkentő törvényekre. Márpedig kormányrésztvevőként az RMDSZ is legalább olyan jól tudja, mint a PDL, hogy az államkassza a jelenlegi gazdasági helyzetben nem bír el ekkora érvágást. Ráadásul a munkaügyi miniszter is kijelentette: a szavazás eredményét tiszteletben kell tartani.
Mindezek alapján az a lehetőség is fölmerül, hogy a kormánypárti honatyák a közelgő bizalmatlansági indítványok és a kormány sorsát egyre kilátástalanabbá tevő gazdasági helyzet árnyékában már a menekülésüket készítik elő. Ezért aztán a hivatalos irányvonallal szembemenve megszavazták a populista jogszabályokat, hogy aztán a kormány esetleges bukását követően azzal takarózhassanak: ők már akkor is a szegények mellett álltak ki.
Az RMDSZ részéről is hasonló indok motiválhatta a lépést, különös tekintettel arra, hogy jelen állás szerint kormányváltás után is kormányon maradhat – az ellenzéki pártok vezetőinek csábító sziréndalai legalábbis erre engednek következtetni. Az pedig senkit se zavarjon, hogy a most megszavazott törvények gyakorlatba ültetése bedöntheti az államkasszát. A két évvel ezelőtti parlamenti választások után koalíciót alakító PDL és PSD által szorgalmazott 50 százalékos pedagógusi béremelést is keresztülverték a parlamenten a kampány részeként. Aztán kormányra kerülve nagyvonalúan megfeledkeztek a gyakorlatba ültetéséről. Úgyhogy, ha bukik a kormány, ha nem, a most elfogadott törvények várhatóan ugyanakkor lépnek majd hatályba, amikor a tanárok a tavalyi fizetésük másfélszeresét vihetik haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok